A budaiak élhetnek legtovább: ijesztő adatok a magyar férfiak várható életkoráról

Bár az 1960-as évek óta folytonos emelkedést mutat, a születéskor várható élettartam Magyarországon még mindig az átlag alatt található - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - OECD - adataiból. Az OECD országaiban ez a szám átlagosan 80 év, míg nálunk mindössze 75.

Nem mindegy, hova születsz

A magyar nők várható élettartama már majdnem eléri az átlagot - 78,7 -, ám a férfiak a maguk 71,2 évével nem járulnak hozzá a felzárkózáshoz.

Ennek ellenére nehéz egy kategória alá sorolni minden magyart. Sajnos országon belül is komoly különbségek mutatkoznak. Sajnos, hiszen egyes országrészekben még ez az átlag alatti szám is elérhetetlennek bizonyul. Ahogy a vagyoni olló is egyre tágabbra nyílik, a szegény egyre szegényebb, a gazdag egyre tehetősebb lesz, úgy ezzel szorosan összefüggve változnak a várható élettartam mutatói.

Míg egy keleti országrészben élő, kemény fizikai munkát végző, esetleg munkanélküli és kevés jövedelemmel rendelkező ember élettartama valóban alacsony, a fővárosban más a helyzet.

Budapesten egy magasabb státuszú állampolgár viszonylagos kényelemben él, képes megvenni az uszodabérletet vagy a jó minőségű élelmiszert, így aztán egészségügyi kilátásai is jobbak. Hasonló a helyzet a Dunántúlon, de részben a Dél-Alföldön is.

A számok tükrében ez azt jelenti, hogy Budapesten a születéskor várható átlagos élettartam három-négy évvel több, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. De ez persze csak az átlag, egy jól kereső, magasan képzett budai nő vagy férfi egy évtizeddel is tovább élhet, mint Kelet-Magyarországon lakó kevésbé szerencsés társa.

Ha a stadionok már állnak, elkezdhetnénk fejleszteni az egészségügyet. Legalább ne legyünk utolsók a rák gyógyítása terén.

Annyi vagy, amennyit megkeresel

A várható élettartam hazánkban tehát szorosan összefügg az anyagi helyzettel, így teljesen azonos képet mutat a különféle megyék, régiók gazdasági eltérésével.

Az élettartam természetesen függ az egészségügyi ellátástól is. A friss kutatási eredmények szerint az aktív korú - 18-60 év közti - lakosság közel harmada egyáltalán nem vesz részt szűrővizsgálatokon. A GKI Gazdaságkutató MTI-vel közölt adatai szerint 10%-a a kimaradóknak pénzügyi okokkal, illetve a szűrést végző intézmény távolságával magyarázta, miért hagyta ki a vizsgálatokat. A hátrányos helyzetű településeken élők tehát ha akarnának sem tudnának jobban odafigyelni egészségi állapotukra. Ez akkor is aggasztó, ha sokan hanyagságból vagy éppen az egészségügyi értesítés elmaradására hivatkozva hagyják ki a szűréseket.

A rákkal ez az egészségügy még nehezen veszi fel a küzdelmet

Az Egészségügyi Világszervezet - WHO - szerint a világon a szív- és érrendszeri megbetegedések számítanak a leggyakoribb haláloknak, ami hazánkban sincs másként. A második leggyakoribb halálok a rák, amely főként a fiatalok körében szedi áldozatait.

Ez utóbbi betegségnél az elmúlt években hihetetlen eredményeket ért el a modern orvostudomány, de hazánkban sajnos nincsenek olyan jó kilátásai egy daganatos betegséggel küzdőnek, mint mondjuk Németországban.

Magyarország a rákos megbetegedések elleni harcban nem áll valami jól nemzetközi összehasonlításban. Az OECD országai közül utolsók vagyunk, azaz a megbetegedettek közül nálunk halnak meg legnagyobb arányban a fejlett ipari országok 34-es "klubjában". Persze ez nemcsak az egészségügyi hozzáférésen múlik, de az egészségügy általános állapotán is. Bár annak, akinek van pénze magánorvosra - ami a magyarok többségének nyilvánvalóan csak álom -, a kilátásai is jobbak lehetnek. Amíg azonban az állami egészségügy nem jut fejlesztési forrásokhoz, tovább nő a különbség e tekintetben is a leggazdagabbak és a legszegényebbek között.

• belföld
• egészségügy
• oecd
• statisztika
• magyarország
• Terasz