Döbbenet! Ennyi pénzt bukhatunk Lázár miatt

Az államtitkárhoz került pénzosztás miatt két helyről sem kapunk támogatást. Szinte felfoghatatlan összegek forognak kockán.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A hazai sajtót nemrég két olyan hír is bejárta, melyek arról szóltak, hogy Magyarország súlyos milliárdokat bukhat.

Bár az uniós pénzekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség közleményben azt tudatta, dűlőre jutottak az Európai Bizottsággal, a brüsszeli fél ezt egyelőre nem erősítette meg.

Az Európai Bizottság és Oslo magyarázatot követel

A választások után néhány héttel, árpilis végén robbant a hír, mely szerint az Európai Bizottság bizonytalan időre felfüggesztette a felzárkóztatási pénzek kifizetését.

Később annyiban tisztázódott a helyzet, hogy jelenleg érkezik pénz Brüsszelből, de az újabb számlákat hiába küldi a magyar fél, kiegyenlítetlenek maradnak, amíg hathatós magyarázatot nem ad a kormány az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - NFÜ - feldarabolására.

Nem sokkal az első döbbenet után újabb sokk érte a hazai közvéleményt. Az EGT/Norvég Alapok programon keresztül sem érkezik egyelőre pénz, mivel a donor országok, azaz Liechtenstein, Izland és Norvégia szerint szerződésszegést követett el a kormány, amikor az államigazgatáson kívül helyezte a támogatások elosztását. Tehát ebben az esetben is az NFÜ megszüntetésével kapcsolatban merültek fel aggályok. A bizottsággal ellentétben a norvég kormány nyilvánosan is szót ejtett a pénzcsap elzárásáról.

Lázár a mumus

A két történet közös szála a Miniszterelnökség és a tárcát vezető államtitkár, Lázár János. A probléma feltehetőleg konkrétan az, hogy a névleg független NFÜ hatásköréből közvetlen politikai irányítás alá kerültek a komoly milliárdok szétosztásáért felelős szervek. Konkrétan egy ember, Lázár János irodájában összpontosul az egész pénzosztó rendszer.

Az Orbán-kormány meghökkentő döntései

Nézegess képeket!

Elolvasom

Segítségre szorulunk

Nem kevés pénzről van szó. Az EGT/Norvég Alapok több, hazánkban kulcsfontosságú területen segített eddig. A megállapodás 2011-es aláírásától 40 milliárd forintot biztosított a három ország, melyeknek eddig nagyjából a tizedét sikerült lehívni. Az uniós fejlesztési pénzek még inkább fájhatnak, hiszen évente legalább 1000 milliárd forint érkezik Brüsszeltől. Ha ez a csap egyszer elzáródik, addig biztosan nem lesz állami beruházás, amíg újra nem nyitják. A 2007-2013-as költségvetési ciklus pénzeire még 2015 végéig adhatunk le számlákat. 1500 milliárd forint szerepel még a keretünkön, bár nem tudni, pontosan mennyit érint az áprilisi stop, a kockán forgó összeg ezermilliárdos léptékű.

Az állami beruházások közül csak a stadionoknál nem vetettünk be uniós összeget. Bár a kormány olvasatában az arénákat nem is közpénzből húzták fel.

Képeken Kósa Lajos monumentális stadionja

Nézegess képeket!

Elolvasom

Orbán feltehetőleg úgy kalkulált, hogy mivel idéntől még nagyobb keretösszeg áll rendelkezésünkre, a lehívás hatékonyságát növelni kell. Cél, hogy egyetlen forint se ragadjon be. Ezt pedig úgy gondolta elérni, mint szinte a kormányzás minden területén teszi, központosít, lehetőleg saját kezébe. Illetve jelen esetben csak egyik kezébe, a jobba, azaz Lázár János Miniszterelnökségébe. A központ Lázárnál, a kapcsolódó szervezetek pedig területenként feldarabolva különféle minisztériumoknál landoltak. Csakhogy a közvetlen politikai befolyás növekedése a korrupció gyanúját is jobban felkelti.

Ennyi repülhet ki az ablakon

Az uniós csatlakozásunk óta eltelt egy évtized folyamán elképzelhetetlenül sok, több mint nettó 7000 milliárd forint érkezett Brüsszeltől. Nem nehéz kitalálni, vajon hol tartanánk ma, ha ettől az összegtől elesünk: sehol. E pénz nagy részét, közel 6000 milliárd forintot a kohéziós alap kerete tesz ki, melyet az állam közvetlenül fektet be. Ebből fejlesztjük a hazai utakat, vasutat, óvodát, iskolát, illetve a még így is romokban heverő egészségügyet.

Bár Lázár "hatalomátvétele" óta tényleg hatékonyabbnak tűnik az EU-s pénzek lehívása, semmit sem ér az egész, ha milliárdokat bukunk, mert Brüsszelben túlzónak találják a központosítást.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

A kormány felelőssége, hogy enged a bizottságnak, vagy meggyőzi őket arról, hogy miért jó mégis az új pénzosztási rendszer. Ha ez nem történik meg sem Brüsszellel, sem Oslóval, jó ezermilliárd forintunk bánja. Ennyi pénzt nálunk valamivel jobb gazdasági helyzetben lévő országok sem engedhetnek el.

Ezt is szeretjük