Megerőszakolt gyerekek: az emberek többsége elfordítja a fejét

A gyermekvédelem Magyarországon korábban sem volt éppen tökéletesnek nevezhető, de 2014-ben olyan megdöbbentő esetek történtek, illetve derültek ki, amelyek után egyhangúlag tette fel a kérdést a közvélemény: hogyan történhetett meg mindez Európa közepén?

Rengeteg áldozat minden évben

Évente tízezer gyereket bántalmaznak Magyarországon, az elkövetők zöme családon belül keresendő. Az esetek nagy része ki sem derül. A gyerekek nem mernek beszélni arról, mi történik velük otthon, a négy fal között - mert félnek az újabb pofonoktól, vagy szégyellik, esetleg nem is értik, miért közeledik hozzájuk máshogy a szeretett ember, mint korábban.

A bántalmazások sokszor akkor derülnek ki, amikor a gyerek jelenti valakinek az őt ért eseteket. Ha ilyenkor bárki értesíti a hatóságokat, a gyermekvédelmi jelzőrendszer elvileg működésbe lép, és a kicsi gyorsan elkerül a veszélyes környezetből. Ha szól bárki. És ha tényleg működni kezd a rendszer.

Halálos áldozatok is vannak

Az év elején egy kétéves kislánynak kellett meghalnia ahhoz Tápiószelén, hogy pár hetes testvérét elvegyék a szülőktől. A kislányt ugyanis a nevelőapja verte meg úgy, hogy olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy már nem tudták megmenteni. A kislány anyja valószínűleg tudott arról, hogy élettársa veri a gyereket - a gyerek édesapja többször próbálta telefonnal lefotózott verésnyomokra hivatkozva elvenni az anyától a gyereket -, de nem tett semmit.

A nevelt vagy éppen saját gyermeküket brutálisan bántalmazó szülők tette - ha nem történik halálos tragédia - általában csak hosszabb idő után derül ki. Ahogy a szigetszentmiklósi bántalmazás is, amiről először még tavaly év végén írt a Blikk. De a három gyerek rémtörténete még évekkel azelőtt kezdődött.

A Pest megyei település egyik iskolájába koszosan, tetvesen, éhesen, verésnyomokkal a testükön járó gyerekek pedig panaszkodtak is a tanáraiknak, mégsem tudott senki tenni azért, hogy elkerüljenek a szüleiktől. Az iskolában mosdatták őket a tanárok, próbálták kiirtani a tetveket belőlük, ennivalót és ruhákat gyűjtöttek nekik. De az iskola hiába értesítette a hatóságokat - mást nem tehettek -, a kicsik továbbra is a szüleikhez mentek haza.

A gyerekek később elmondták, hogy azóta verték őket otthon, amióta az eszüket tudják - a kislányt az édesapja ötéves korában meg is erőszakolta, és a fiúkkal sem voltak kíméletesebbek a szülők.

A rendszer és a társadalom is hibás

Hogy miért tartott négy évig, mire a gyerekeket elvették a szülőktől - annak ellenére, hogy a családból korábban már kiemelték a kicsik három testvérét -, azt dr. Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakember két dologgal magyarázza. Szerinte sok esetben a környezet - hiába lát egyértelmű jeleket a verésre, bántalmazásra - azért nem lép, mert egész egyszerűen nem hiszi el a gyereknek, hogy valóban ütik-verik vagy szexuálisan bántalmazzák őket.

A kérődre vont szülő persze letagadja a dolgot, így nagyon nehéz egyértelmű bizonyítékokat szerezni. A panaszkodó gyereket pszichológus kezdi el vizsgálni, és hosszú időbe telhet, mire eredményt is hoznak a beszélgetések. A szakember szerint azonban a dolog általában fordítva működik: a legtöbbször már a gyanú felmerülésekor kiemelik a gyereket a családból, és nevelőszülőkhöz viszik, közben folytatják le a vizsgálatokat. A szigetszentmiklósi gyerekek is akkor kezdtek el őszintén beszélni, amikor már biztonságos távolban voltak a szüleiktől.

A másik ok a társadalom hozzáállása a bántalmazáshoz. Radoszáv szerint sajnos még ma is elfogadott a gyereknek lezavart egy-két pofon - sok esetben ezt a gyerekek is természetesnek veszik. A környezet pedig hiába értesül arról, hogy a szülő időnként elveri a gyereket, úgy érzik, nincs joguk beleszólni abba, ki hogyan neveli a gyerekeit. Ám a rendszeres bántalmazás is az első pofonnal kezdődik, és a határt nagyon könnyű átlépni. Majd egészen addig el lehet menni, amíg a gyermek vagy a verésnyomokra, megváltozott viselkedésre felfigyelő tanár, rokon nem kér segítséget.

Ezzel egybecseng Matusek M. Zsuzsanna, az Országos Gyermekvédő Liga elnökének véleménye, mely korábbi cikkünkben olvasható. Matusek szerint a társadalom legtöbb tagja összezár a hasonló esetek kapcsán, illetve hallgat róluk.

Az állam is lépéskényszerben

A szigetszentmiklósi ügy után a politika is magáénak kezdte érezni a gyermekvédelem kérdését. Navracsics Tibor akkori igazságügy-miniszter azonnali fegyelmi eljárást indított, utasította a Pest megyei kormányhivatalt, hogy vizsgálják ki, történt-e mulasztás.

A vizsgálat eredménye még aznap délután meglett: a családgondozót azonnal kirúgták, a gyermekjóléti szolgálat vezetője ellen fegyelmi indítottak. Székely László alapjogi biztos hivatala azonban még ma - egy évvel később - sem zárta le teljesen az ügyben indított vizsgálatot.

A kormány november elején elfogadta azt a módosító indítványt is, amely szigorítja a Büntető Törvénykönyvben a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elévülésének idejét. December elejétől ezek a tettek nem évülhetnek el, vagyis az elkövetőknek akkor is felelniük kell majd a tetteikért, ha arra évek, esetleg évtizedek múlva derül csak fény.

• törvény
• bántalmazás
• navracsics tibor
• belföld
• gyermekvédelem
• Terasz