Döbbenetes, de 50 szóból álló szókinccsel társalognak a gombák: mit mondanak egymásnak a tudósok szerint?

A gombák beszélgetnek, és egészen bő a szókincsük.

Gombák kommunikációja
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Két gomba beszélget - ez úgy hangzik, mintha valamilyen vicc kezdete lenne, valójában viszont egy igaz állításról van szó.

Tudósok ugyanis azt találták, hogy a gombák képesek egymással kommunikálni, ráadásul egészen bő, ötven szóból álló szókinccsel rendelkeznek.

A gombák kommunikációja

Ezek az élőlények természetesen nem valós szavakkal kommunikálnak, hanem elektromos impulzusok segítségével. Kommunikációjuk nem folyamatos, csak akkor "szólalnak meg", amikor táplálékforrásokkal vagy potenciális veszélyekkel találkoznak.

A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányt Andrew Adamatzky, a Nyugat-Angliai Egyetem professzora vezette. A tanulmány négy gombafajra összpontosított. Adamatzky szerint bizonyos helyzetekben a gombák által kibocsátott elektromos jelek megnövekednek.

A kommunikáció folyamata igazán izgalmas. Jellemzően több gomba nő ki ugyanabból a micéliumból. A micélium egy, az emberi test neuronjait idéző, gyökérszerű filamentumhálózat. Az egyik gomba által kibocsátott elektromos impulzus a micéliumon keresztül eljut más, ugyanabból a hálózatból kinövő gombákhoz.

Hogy tesztelje feltételezését, miszerint a gombák azonosítható nyelvet használnak, Adamatzky négy fajt vizsgált meg: az enokit, a hasított kopoltyúgombát, a szellemgombát és a hernyógombát. Apró elektródákat helyezett abba a felületbe, ahol az egyes gombák növekedtek, hogy elemezze elektromos teljesítményüket. A hasított kopoltyúgomba hozta a legfigyelemreméltóbb eredményeket.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A hasított kopoltyúgomba a fák korhasztása révén marad életben. Adamatzky módosulást látott a gomba elektromos jeleiben, amikor a micéliumot alkotó hifaszálak idegen fadarabokkal kerültek érintkezésbe. Ez arra utalt, hogy a gomba értesíthette a hálózatában lévő többi gombát a táplálékforrás felmerüléséről. A kutató mindenesetre leszögezte, hogy ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gombák kommunikációja hasonlítana az emberire.

Amikor Adamatzky rájött, hogy az elektromos kimeneti tüskék gyakran meghatározott csoportokban jelentkeznek, elkezdte matematikailag megkülönböztetni őket. Ekkor azt fedezte fel, hogy a vizsgált gombák akár ötven szóból álló szókincset is használnak, sőt szóhosszuk feltűnően hasonlít az ember nyelvéhez, kifejezetten az angolra hajaz, igaz, a "gombaszavak" átlagos hossza 5,97 betű, míg az angol szavak átlagosan 4,8 betűből állnak.

Adamatzky ugyan meg van győződve arról, hogy amit tapasztalt, az nem véletlen, ám ragaszkodik ahhoz is, hogy a témában még további kutatásokat kell végezni. Van egy másik lehetőség is - hogy nem mondanak semmit - jegyezte meg szerényen Adamatzky.

Kapcsolat az emberek és majmok kommunikációja között is van

Az emberszabású majmok közül a bonobók és a csimpánzok állnak legközelebb az emberhez. Kutatók szerint a majmok által jelenleg használt gesztikulációk hajdanán az ember ősi nyelvezetét képezték, és a mai napig látszik ez a szoros kapcsolat.

Kár lenne tagadni az ember-csimpánz kapcsolatot: árulkodóak a fotók róluk és rólunk

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük