Ezért hozza a gólya a csecsemőket: érdekes a klasszikus mese eredete

A fehér gólya legendája visszanyúlik egészen az antik görög mitológia koráig.

Ezért hozza a gólya a csecsemőket: érdekes a klasszikus mese eredete
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Andersentől kezdve Illyés Gyula népmeséin át egészen a Walt Disney-klasszikusokig az újszülötteket pólyában szállító gólyák karaktere hosszú ideje rendszeresen visszatérő szereplője úgy a modern, mint a népmeséknek.

Kevesen tudják, de a csőrében újszülötteket hozó madarak nemcsak az európai kultúrkörben élnek évszázadok óta: Amerikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megjelennek. De honnan ered a történet, és mitől olyan izgalmas?

Gerana, a gólyává változtatott istennő

Az alábbi történet már számos portálon megjelent, legutóbb pedig a Live Science is lehozta: az ókori görög mitológiában Gerana királynőt ábrázolták gólyaként, ahogy átszeli a kék eget egy csecsemővel a csőrében. Geranát Zeusz felesége, Héra változtatta madárrá, mert féltékeny lett a gyönyörű királynőre.

- A gólyák impozáns méretű madarak, ráadásul fehérek is, ezáltal a tisztaságot jelképezik az emberek számára - magyarázza Rachel Warren Chadd, a tanulmány társszerzője. A kutató hozzátette, mivel a madarak a kétlábúak közvetlen szomszédságába építik hatalmas fészküket, bizalmat ébresztenek, emellett kiváló szülői ösztönnel rendelkeznek. Chadd szerint ugyanakkor az eredeti mítoszban szereplő madár valójában egy daru volt. 

Erre kutatásai során, a leírások tanulmányozása közben jött rá:
- Nem könnyű beazonosítani a legendabeli fajokat, mivel gyakran keverték egymással a gólyákat, darvakat, és gémeket - nyilatkozta a tudós.

Majd hozzátette, hogy a helyzet nagyon hasonló az ősi Egyiptomban, ahol a gólyákat a világ születéséhez és az emberi lélek tisztaságához hasonlítják. A vándormadarak visszatérése pedig az újjászületést jelképezte. A történelem aztán hamarosan igazolta, hogy a mesebeli teremtmény - legalábbis az egyiptomiaknál - valójában a gém volt.

Akár pelikán is lehetett

Ezt már Paul Quinn, az Egyesült Királyság Chichester Egyetemének angol irodalmi lektora és egy, a folklór- és tündérmesékről szóló tudományos folyóirat szerkesztője állítja. Gondolatmenetét a már említett fajbéli tévesztésekkel magyarázza.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Szerinte a csőrükben babákat szállító gólyák, valamint a gyermekek anyai gondozása összefüggésben van azzal, hogy az emberek tudatában idővel összemosódott a pelikán és a gólya. A fehér pelikánok egyébként az európai középkori irodalomban a katolicizmus, az újjászületés és a fiatalok nevelésének jelképei voltak. Időközben aztán a népies írásokban egyszer csak valahogy helyüket átvették a gólyák, a mese pedig azóta is tartja magát.

Noé bárkája valóban létezett?

Noé története az egyik legmesésebb a Bibliában, de ez nem jelenti, hogy ne lehetett volna igaz. Annál is inkább, hiszen a nyomára bukkantak - több helyen is.

Itt a bizonyíték, hogy Noé bárkája valóban létezett? Megkövült fa és hajóforma sejteti a bibliai építményt

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek forrása: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük