Titkos börtön működött a horvát szigeten: kegyetlen sors várt arra, akit ide száműztek

Goli otok meztelen szigetet jelent, a kopár sziget nem véletlen kapta a nevet.

Goli otok börtönszigete Horvátországban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Adriai-tengeren mindössze 4,7 négyzetkilométeren terül el egy apró sziget, amely a 20. században börtönszigetként működött. A Kvarner-öbölben a Rab-szigettel szemben található, nem nőnek rajta növények, és egész felszíne kopár, sziklás. A barátságtalan Goli otokon tartották fogva a férfi rabokat, míg a szomszédos Sveti Grgur szigetén a nőket.

Az első világháború alatt a magyar és osztrák erők itt rabosították az orosz hadifoglyokat, majd a második világháború idején a jugoszláv diktátor, Tito alapította meg hírhedt börtönét a szigeten. A közbeszédben Tito koncentrációs táboraként vagy Tito Hawaiijának becézték a rettegett átnevelőtábort. A sziget földrajzi elhelyezkedése miatt kiválóan alkalmas volt a politikai foglyok őrzésére, mivel senki nem láthatta, mi történik a falak mögött. A teljes felügyelet, a szárazföldtől való távolság és az erős tengeri áramlatok miatt esélytelen volt innen megszökni.

Goli otok börtönszigete Horvátországban

Goli otok 1949 és 1956 között végig Tito fogolytáboraként működött. Egy évvel azután nyitotta meg kapuit, hogy a Kominform (Kommunista Információs Iroda vagy IB) - a szovjet irányítású szervezet, amely az összes európai kommunista és szocialista államot magában foglalta - határozatot hozott, amely kizárta a jugoszláv kommunista pártot, mert "nacionalista elemek" voltak az országban. A szakítással Jugoszlávia gyorsan megkezdte Sztálin vélt és valós támogatóinak tömeges letartóztatását és bebörtönzését.

A Goli otok-i táborban mintegy 13 ezer ilyen embert tartottak fogva, akiket a köznyelvben "IB-ként" emlegetnek. Voltak, akiket egyszerűen azért küldtek a táborba, mert magánéleti vitáik voltak befolyásos jugoszláv tisztviselőkkel, vagy a Kommunisták Szövetségén belül az állami pozíciókért folytatott hatalmi harc áldozatai voltak. Olyanok is raboskodtak itt, akik a második világháborúban náci és fasiszta koncentrációs táborok foglyai voltak. Ma a sziget lakatlan, a falak málladoznak, és csak a történelmi emlékek maradtak az egykori kegyetlenül embertelen börtönszigetből. Goli otok azonban élő és eltörölhetetlen szimbóluma a totalitárius elnyomás és a politikai üldöztetés sötét múltjának.

Az eltussolás és tabusítás miatt csak a nyolcvanas években, a Jugoszláv állam szétesésével kezdődött meg a sziget történetének felkutatása és az ott történtek elmondása. Martin Previsic horvát történész könyve részletesen bemutatja a titói Gulag minden aspektusát.

A turizmus persze nem kerüli el az ehhez hasonló nyomasztó atmoszférát, így a szigetre ma már naponta indulnak kirándulóhajók. A műhelyek, laktanyák és raktárak mellett elhaladva még éttermet is talál, aki esetleg megéhezne.

Képeken mutatjuk meg, hogy a sötét múltú sziget hogyan fest napjainkban. 

(A borítókép forrása: Getty Images Hungary.)

Ilyen Tito földi paradicsoma Pula mellett: luxusban élt a jugoszláv elnök, Elizabeth Taylort is vendégül látta

Josip Broz Tito életvitele fényűző volt, kisajátított egy szigetcsoportot az Adriai-tengeren.

Elolvasom
Ezt is szeretjük