"Ön ezen a világon él?!" - Így védi a különadókat Giró-Szász

Interjú

A kormányszóvivőt a gazdaságról, a beígért egymillió munkahelyről és az egykulcsos adóról kérdeztük.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Előző héten csütörtökön a Századvég Alapítvány a Heti Válasszal közösen konferenciát tartott, melyen Orbán Viktor értékelte a kormány elmúlt két évét. A konferencián részt vett Giró-Szász András is. A kormányszóvivőt az ügyfelekre áthárított telefonadóról, az IMF-megállapodásról, a munkahelyteremtésről és az egykulcsos adóról kérdeztük.

- Mint kiderült, a telefonadót mégis áthárítják a cégek. Mit szólnak ehhez?

- Várjuk ki a végét, hiszen a távközlési szektorális különadóval kapcsolatban is ugyanilyen nyilatkozatokat tettek, és végül nem történtek meg ezek az átalakítások. Ráadásul a kormány nem azt mondta, hogy nem fog egy ilyen sor megjelenni a telefonszámlán, hanem azt, hogy ha érdemi verseny van a cégek között - és nem tömörülnek kartellba, amit a törvény tilt -, akkor ez a verseny az összköltségeket le fogja szorítani.

Az eddigi hazai és nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt bizonyították, hogy ezek az adók lényegében versenyt generáltak, melynek következtében a pluszköltségeket jelentős mértékben benyelték a társaságok.

- A Vodafone már bejelentette az új árait az emelésekkel.

- Ez mindig a piac kérdése. Még egyszer mondom: ha a Vodafone megjelenteti az új árait, és mondjuk a másik két telefontársaság ezekkel együtt elmozdul, akkor nagy kérdés, hogy nem tömörültek-e árkartellba. A gazdasági versenyhivatal feladata kivizsgálni, hogy történt-e törvénytelenség az árkartell tekintetében. A kormány az eddigi példák alapján arra számít, hogy teljes egészében nem tudják áthárítani az adót. Ez az egyik állítás. A másik pedig az, hogy a kormány számára egyértelmű feladat volt, hogy a 2004 óta tartó túlzott deficiteljárásból fakadóan meghozza azokat a döntéseket, amelyek az államháztartást konszolidálják.

A távközlési adóval, illetve a tranzakciós illetékkel a kormány a lehető legszélesebb bázisra terítette szét ezeket az adókat.

Ha a kormány az ellenzék által szorgalmazott progresszív adózást állította volna vissza többkulcsos adóval, akkor az egy főre jutó 3-400 forintos teher, amennyiben az áthárítások is megtörténnek, 7-8 ezer forintra nőtt volna.

Havi 200-890 forintos emelés
A Vodafone a konferencia előtt jelentette meg új árait. Míg az emelés előtt a Matrix 1 nevezetű csomag 3300 forintba került, addig júliustól ez az előfizetés 3500 forintba kerül havonta, tehát itt az emelés 200 forint. Más a helyzet például a Matrix 5 tarifacsomagnál, amelynél az előfizetési díj 10 400 forint volt, júliustól viszont már 11 289 forintot, vagyis 890 forinttal többet kell ugyanezért fizetni.

- A lakossági ügyfeleknél nem 3-400 forint, hanem több mint 800 forint az emelés.

- Akkor nem követte az eseményeket. A magyar parlament hozott egy döntést, hogy az idei évre 400 forintban maximalizálja a terhet.

- A Vodafone árai nem ezt tükrözik.

- Van egy törvény, ami 400 forintban maximalizálja az egyéni előfizetőknél a terhet.

Ha ezt túllépi a telefontársaság, akkor törvényt sért, ráadásul ez esetben pluszbevételre tesz szert, hiszen neki 400 forintnál többet nem kell beutalnia a költségvetésbe, tehát magyarul ebben az esetben a telefontársaság nyerészkedik.

- Térjünk rá a gazdaság másik szeletére, az IMF-tárgyalásokra. Simor András jegybankelnök nemrégiben azt mondta, a tárgyalások elhúzódása több tízmilliárd forint veszteséget generál az államnak.

- Senki nem vitatja, hogy egy esetlegesen megkötött IMF-tárgyalás nagymértékben segíthet az állampapírpiacon a kisebb hozamok tekintetében. Az állam azonban a nemzeti érdekeket képviseli, és nem enged bármiben ezeken a tárgyalásokon. A jegybankelnök 15-30 milliárd közé prognosztizálta ezeket az összegeket. Az elmúlt évtizedben ennek a többszöröse jelentkezett költségként mind az államnál, mind az egyénnél, például a devizahitelezés következtében, ami épp a jegybanki szabályozás hiányából fakadt.

- Megér egy jegybanktörvény nem módosítása 30 milliárd forintot?

- A jegybanktörvény módosítása megtörtént, és az Európai Unió bizottsága azt mondta, elfogadja.

- Akkor melyik az a magyar érdek, ami megér 30 milliárd forintot?

- Nem a magyar kormánynál pattog a labda. A magyar kormány kész a tárgyalásokra, most kapott zöld lámpát az Európai Bizottságtól. Abban a pillanatban, amint az IMF lehetővé teszi a tárgyalásokat, a magyar kormány kész lesz rájuk.

- Az IMF-nél azért pattog a labda, mert nem teljesítünk bizonyos feltételeket.

- Az IMF nem szabhat feltételeket. A tárgyalási asztalnál kell eldönteni azt, hogy milyen feltételek vannak, az állam mit tud ajánlani. Senki nem megy feltartott kézzel a tárgyalási asztalhoz.

- Az IMF-nek miért lenne érdeke húzni a tárgyalások elkezdését?

- Nem azt mondtam, hogy érdeke vagy nem érdeke. Az IMF-nél van a labda, a magyar kormány tavaly december óta kész a tárgyalásokra. Az IMF egyetlen feltételt tudott szabni, azt , hogy minden európai uniós tagállamnak az Európai Unió engedélye szükséges a külső szervezettel kötendő hitelmegállapodáshoz. Az Európai Unió engedélye már több mint egy hónapja megvan.

Nem az IMF-nél, a kormánynál pattog a labda
Előző hét szombaton jelent meg a hír, miszerint Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter arra kéri Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, hogy fontolják meg a jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását. Varga közölte: erre az IMF-EU tárgyalások előkészítése miatt van szükség. A jegybanktörvény ismételt módosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter áprilisban terjesztette a parlament elé. A módosítás viszont az Európai Unió és az IMF korábban jelzett kifogásainak csak egy részét orvosolja, ami miatt az Európai Központi Bank és az IMF is jelezte, hogy ez nem lesz elég. Az IMF és az EKB a jegybanki függetlenség miatt aggódik, ezen megy a vita már egy ideje. A szavazást végül elhalasztottuk.

- Beszéljünk egy kicsit a foglalkoztatásról. 80 ezerrel több a foglalkoztatottak száma, mint a kormányváltáskor, ezt sikerként értékelik?

 

- Abban a nemzetközi környezetben, amiben Magyarország van, amikor azt lehet látni, hogy az Európai Unióban számtalan országban százezreket bocsátanak el, azon a Magyarországon, ahol a legutóbbi népszámlálás statisztikai adatai alapján is csökkent a népességszám, tehát a csökkenő népességszám mellett és a környező országok tendenciáit is figyelembe véve kifejezetten pozitív vonal az, hogy nálunk növekedett a foglalkoztatottak száma.

- Ahogy a munkanélküliség is.

- A munkanélküliségi adatokat rengetegféleképpen lehet nézni, és ezt ki is használják a politikai pártok. Éppen ezért mindenkinek azt javaslom, hogy a foglalkoztatottsági adatokat nézzék, mert azt egyféleképpen lehet értelmezni. A kormány két éve alatt 80 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben Görögországban 600 ezer embert, Romániában 300 ezer embert, Portugáliában 250 ezer embert bocsátottak el. Szándékosan nem nagy nyugat-európai országokat mondok, hanem olyanokat, amelyeket méretük, lélekszámuk és gazdasági helyzetük alapján össze lehet valamilyen módon vetni Magyarországgal.

Íme, a változások, amelyek minden nőt érinthetnek

Nézegess képeket!

Elolvasom

- Ha időarányosan nézzük, már 200 ezernél kéne tartanunk, ráadásul a foglalkoztatottak számát a közfoglalkoztatottak növelték.

- Nagyon helyes. Nyugat-Európában teljesen elfogadott tendencia, hogy válság idején az államnak a piaci szférával szemben fokozottabb a feladata a foglalkoztatás területén. A 2008-as válság óta mindenki számára bizonyossá vált, hogy a piac nem tudja szabályozni önmagát, és nem képes ezen a területen pozitív üzeneteket juttatni a társadalom számára.

A kormány által kezdeményezett tíz év alatt egymillió munkahellyel kapcsolatban pedig a véleményem az, hogy teljes szakmaiatlanságot mutat minden olyan típusú médiafelület, amely mindenféle munkahelyfigyelőt és számlálót tart fenn. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a tíz évre tervezett munkahelyteremtés úgy néz ki, hogy minden évben egységes számban növekednek a munkahelyek.

- Munkahelyteremtés alatt valószínűleg nem azt értik az emberek, hogy az állam indít egy közmunkaprogramot.

- Nézze meg az elmúlt másfél évben, hogy a piac mennyi munkahelyet teremtett Magyarországon. A beáramló tőke több mint 50 ezer munkahelyet teremtett, a Boschtól kezdve a Nokián át a Mercedesen keresztül a győri Audiig. Teljesen természetesen vannak olyan területek, ahol elbocsátások vannak.

Ezért kell többet fizetned 2012-től

Nézegess képeket!

Elolvasom

A közmunkára visszatérve: azok az emberek, akik a közmunkaprogramban részt vesznek, enélkül munkanélküliek lennének, munkabér-kiegészítő támogatásokat kapnának, és 28 ezer forintot 47 ezer forint helyett. Ebből a szempontból kell megnézni, és nem abból a szempontból, hogy adott paramétereket viszonyítjuk egyébként ahhoz, hogy mi lenne az ideális. Senki nem mondja azt, hogy ez egy ideális helyzet. Ez egy átmeneti helyzet, nem véletlenül Start munkaprogram a neve.

A legfőbb feladat az, hogy azoknak az emberek, akik - önhibájukból vagy azon kívül - sajnos hosszú-hosszú idő óta a munka világán kívül mozognak, a kormányzat támpontot adjon. Az országnak vannak olyan régiói, ahol már több generáció nőtt úgy fel, hogy se a szüleit, se a nagyszüleit nem látta rendszeres munkát végezni. Ennek nagyon komoly szocializációs következményei vannak. Kifejezetten káros az, hogy a vekkerre ébredők társadalmi csoportja nagymértékben csökken bizonyos régiókban. Ezen változtatni kell, és ezt hivatott szolgálni a Start munkaprogram. Másrészt ne felejtsük el azt se, hogy a korábbi rendszerhez képest a közmunka közel kétszer akkora jövedelmet biztosít számukra.

- Nem, mert a korábbi rendszerben 60 ezer forintot kaptak.

- Nem. 28 800 forint volt a kiegészítő támogatás.

- A közmunkabér nettó 60 ezer forint volt.

- Nem, 28 800 forint volt az a támogatás, amit most nem kapnak, helyette a közmunkáért kapnak 47 ezer forintot.

2011-ig nettó 60 ezer forint volt a közmunkás bér
2011. szeptember 1-jéig a közmunkáért adható nettó bér 60 236 forint volt, ez csökkent 47 029 forintra. Akik nem végeztek közmunkát, azok 2010-2011-ben 28 500 forintot, 2012 januárjától pedig 22 800 forintot kaptak. 

- Értem, de ha az előző rendszer szerint nézzük, akkor abban meg 60 ezer forintot kaptak volna ugyanezért a munkáért.

- Kaptak volna, ez itt a döntő. Amikor a kormányváltás megtörtént, akkor valóban ez volt beígérve, azonban a 60 ezer forinttal számolva több mint 120 milliárd forintba került volna a közmunkaprogram, amit akkor még Út a munkába programnak hívtak.

A programba 100 ezer embert vontak be, ám a rájuk vonatkozó költségeket nem vitték be a költségvetésbe. Májusra ez a pénz elfogyott, 60 milliárd forint hiányzott ahhoz, hogy a 2010-es évet végigvigyék. Ha a frissen megalakult Orbán-kormány nem hozza meg akár a bankadóval, akár a távközlési adóval kapcsolatos intézkedéseket, akkor ez a 100 ezer ember nem kap bért, mert a Bajnai-kormány nem kalkulált ezzel.

- Akkor kaptak volna munkát a versenyszférában.

- Ön ezen a világon él?! A közmunkában részt vevőknek a versenyszférában nem olyan könnyű állást találni. Nem ezt lehetett látni az Út a munkába programban.

- Arra utaltam, hogy ha nem vezetik be a szektorális különadókat, akkor lehet, hogy teremtettek volna munkahelyeket a cégek.

- Nézzük meg, mely cégeket sújtották a szektorális különadók. Nem a nagy munkahelyteremtő cégeket, hanem a szolgáltató cégeket. A bankszektorral kapcsolatban pedig, ahol pedig a hitelezés visszafogását szokták emlegetni: 2008 óta a bankszektorból egyértelműen tőkekiáramlás indult meg az anyabankok irányába, és azt is egyértelműen látja a kormány, hogy ha a bankadót nem vezeti be, akkor a megmaradó összegek nem a hitelezésre mentek volna, hanem annyival több pénzt szivattyúztak volna haza az anyabankokhoz.

- Elégedettek a gazdaságpolitikával?

- A magyar gazdaságpolitika mindent megtett azért, hogy a magyar társadalom elviselhető módon vészelje át a válságot. A válságot, amely alapvetően nem Magyarországból, hanem részben ez Európai Unió fiskális és gazdaságpolitikájából, részben pedig a 2002-2010 közötti kormányzat felelőtlen gazdaságpolitikájából és eladósító politikájából fakad.

- Recesszió van.

Az egész Európai Unióban.

- A szomszédos országokban is?

- A szomszédos országok nem voltak akkora bajban 2010-ben, mint Magyarország. Itthon a 2010-es helyzet sokkal közelebb állt a görög helyzethez, mint gondolnánk. A környező országokban szó nem volt erről. Semmi nem igazolja ezt jobban, mint hogy 2006-ban, amikor konjunktúra volt Európában, amikor minden állam javított az adatán, akkor a magyar állam 10%-os államháztartási hiányt tudott produkálni.

- Mégis mostanra lett recesszió.

- A tavalyi év az exportunk alapján nagyon jól sikerült, még az Európai Unió várakozásaihoz képest is nagyobb lett a növekedés a 2011-es évben. A kormány előre jelezte, hogy ebből a szempontból a 2012-es év első felét nehezebbnek gondolja, és inkább az év második felére várja a fellendülést. Várjuk meg az év végét, hogy mit adnak ki a végső számok.

- Szlovákiában feladták az egykulcsos adót. Nem gondolkodtak el rajta, hogy nekünk is ezt kéne tenni?

- Az egykulcsos adó számtalan előnnyel jár. A magyar helyzet 2010-ben tarthatatlan volt. A kormányváltás idején 3,8 millió ember élt bérből és fizetésből, azonban belőlük 1,2-1,3 millió ember nem fizetett személyi jövedelemadót. Ez tarthatatlan volt, és ezáltal fenntarthatatlanná vált az adórendszer is.

Összehasonlításként: a nagyjából ugyanekkora Csehországban 5,1 millióan fizetnek személyi jövedelemadót. Ezen változtatni kellett. Az egykulcsos adó amellett, hogy a reálbérek 5,8%-ának emelkedéséhez vezetett, egyértelműen a gazdaság kifehérítésével is együtt járt, a járulékbefizetések például az előzetesen tervezettekhez képest nagymértékben nőttek.

Ennek oka, hogy korábban az a dolgozó, akinek a fizetése a 18%-os kulcs felső határát súrolta, nem volt érdekelt abban, hogy többletmunkája következtében hivatalosan többet keressen, hiszen akkor átlépett volna egy olyan kulcsot, aminek következtében a nettója alacsonyabbá válik. Épp ezért a korábbi rendszer a feketegazdaságra ösztönzött. Az egységes, 16%-os adókulcs nem erre ösztönzi ezt a szegmenst, és ez látszik a járulékbefizetési számokban is, amelyek azt mutatják, hogy nagyon nagy a visszatérés a szürke és a fekete gazdaságból a fehér gazdaság irányába.

- A női foglalkoztatás 2011-ben stagnált. A Nemzetgazdasági Minisztérium készített egy anyagot Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma címmel, melyben megoldásként számtalan, költséges intézkedést vázolnak fel. Honnan lesz pénz a megvalósításra?

- Azt világosan kell látni, hogy a női foglalkoztatással kapcsolatos problémák nem magyarspecifikusak, európai tendenciákról beszélünk. A kormány nagyon határozott szándéka, és eltökélt abban, hogy javítson a magyarországi helyzeten, ami egyébként nem üt el a környezetünkben lévő, vagy akár a nyugatra lévő országokétól.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Várjuk meg, hogy a témával foglalkozó miniszteri biztos milyen terveket tár a kormány elé. Én kormányszóvivőként akkor tudok erről nyilatkozni, ha a tervek a kormány elé kerülnek, addig a tárca hivatott a nyilatkozattételre.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők közül 2012 február-áprilisában 1 millió 762 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 26 ezerrel többen, mint egy éve, és összesen 23 ezerrel többen, mint két éve.
A foglalkoztatottsági arány esetükben 44,3%-os volt, 0,8%-kal magasabb, mint egy, illetve két éve. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi évben a nők foglalkoztatottsági arányát nem sikerült növelni.

- Fél évre nevezték ki a női munkavállalás fellendítésével foglalkozó miniszteri biztost. Mire elég ez a fél év?

- Ezt majd akkor tudom megmondani, ha a biztos asszony beszámol a kormánynak az elképzelésekről.

Ezt is szeretjük