Nagyon is számít az élelmiszerek minősége!

A GfK Hungária adatai szerint a fogyasztók elvárják a jó minőséget az élelmiszerekkel szemben, valamint a megfelelő ár-érték arányt.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A GfK Hungária Étkezési szokások felmérésének 2007. évi adatai szerint a fogyasztók első és legfontosabb, élelmiszerekkel szembeni elvárása a jó minőség. Kortól és nemtől függetlenül fontos továbbá a kiszemelt áruféleségek megfelelő ár-érték aránya, és a frissességet a szállítási idő lerövidülése révén biztosító hazai eredet.

A mesterséges adalékanyagok, valamint az egészségre ártalmasnak tartott magas zsír- és kalóriatartalom kiküszöbölésére a hölgyek a férfiakkal szemben nagyobb figyelmet fordítanak.

A minőség elsődleges szempont

A legfrissebb, 2007. évi felmérés eredményei szerint a magyar fogyasztók számára élelmiszervásárláskor a legfőbb kritérium - 4,6-os átlaggal - a kiszemelt áru jó minősége. A kutatók által felsorolt, összességében 14 szempont fontosságát – az iskolai osztályzáshoz hasonlóan – 1 és 5 közötti skálán értékelhették a megkérdezettek, ahol az osztályzatok két végpontja az „egyáltalán nem fontos” és a „nagyon fontos” követelményt adta. E tekintetben számottevő változás nem volt tapasztalható, hiszen a megfelelő minőséggel kapcsolatos elvárás két évvel ezelőtt, 2005-ben is a legfontosabbnak bizonyult.

Az ár-érték arány, de a hazai eredet is fontos

A fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy az üzletek polcain sorakozó termékek minőségében jelentős különbségek adódhatnak. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek – kortól és nemtől függetlenül – manapság már nem feltétlenül az olcsóságot - átlag: 3,6 - részesítik előnyben, sokkal fontosabb kritérium számukra – a két évvel ezelőttiekhez hasonlóan – az, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszer ára és minősége összhangban legyen, azaz, hogy a termék „megérje az árát” - átlag: 4,4.

A hazai vásárlók – a férfiak és nők egyaránt és azonos mértékben – figyelnek az áruk eredetére is: a kutatási eredmények szerint élelmiszervásárláskor a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar eredetű áruféleségeket. Ennek oka részben az lehet, hogy vélhetően a rövidebb szállítási időnek köszönhetően az élelmiszer frissebb marad, illetve az elmúlt időben megfigyelhető egyfajta tudatosodó vásárlói szemléletet, amely előnyben részesíti a hazai gazdaság termékeit. A kiszemelt élelmiszer külföldi eredetének fontossága közel „gyenge osztályzatot” - 1,8 - kapott.

Az adalékanyagok nem népszerűek

Az egészségtudatosság jegyében közel azonos mértékben tartják szem előtt honfitársaink azt, hogy a megvásárolt élelmiszer „tartósítószer nélküli” - 3,5 -, „mesterséges ízesítőanyagok nélküli” - 3,6 - és „mesterséges színezék nélküli” - 3,5 - legyen. Az alacsony zsírtartalom - 2,7 -, alacsony kalóriatartalom - 2,5 - és az alacsony szénhidrát-tartalom - 2,5 - ugyanakkor a kevésbé fontos szempontok közé sorolódott. Mi több, mindhárom utóbb említett szempont jelentősége csökkent a két évvel ezelőttiekhez képest, ezekre a kritériumokra tehát kevesebben figyelnek oda. Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a hat szempont az, amely a nemek szerint leginkább megosztja a válaszadókat – az alakjukkal, megjelenésükkel talán többet foglalkozó hölgyek részéről ezek a kritériumok lényegesen nagyobb odafigyelésre számíthatnak, mint a férfiak oldaláról.

A bio-t is a nők keresik többen

Az, hogy egy termék bio minőségű legyen, szintén nagyobb arányban a nők elvárása, de az ő részükről is a fontossági sorrend hátulsó traktusába szorult ez a szempont.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Az élelmiszerek külső megjelenési formája, így a csomagolás vonzósága fontosság szempontjából annak környezetbarátsága mögé szorult: míg a környezetet nem károsító csomagolás a fontossági listán 3,1-es átlagot ért el, addig a vonzóság csupán 2,6 pontot kapott.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.

Ezt is szeretjük