Fűtés intézményekben

A WWF Magyarország jelentéséből kiderül, hogy itthon a települések több mint felénél közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység pedig a települési önkormányzatok csaknem 80%-át érinti.

Ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A jelentésben javaslatok is vannak a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan.

A hőszigetelés és a nyílászárók állapota is rossz

A kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. Az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak kicsit jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten, szinte az összes intézmény nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60%-uk pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor hitelből vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.

Nő a szociálisan rászorultak köre

Az önkormányzatok pénzügyi erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség, mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára.

A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Így egyrészt a fűtésre fordított kiadások akár felét is meg lehet spórolni, másrészt az épületek szigetelése közvetlenül hozzájárul az egészség javításához is.

Az, hogy az emberiség túl keveset törődik az energiatakarékossággal, ezekből a képekből is kiderül. 

A távhő lenne az optimális megoldás

Habár költséges, a távhő kiépítése a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére. Ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer, míg Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző.

A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredménye miatt. Csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy ha lenne pályázati forrás, akkor pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozásban is korszerűsítéseket végrehajtani, ilyen például a programozható termosztátok, az időjárás-követő szabályozók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása.