Meglepő dolgot rögzítettek a kamerák a sugárszennyezett területeken Fukusimánál

Csaknem egy évtizeddel a fukusimai atomerőmű-baleset után virágzik a vadvilág a sugárszennyezettség miatt lakatlanná vált területeken - állapították meg a Georgiai Egyetem kutatói. A Journal of Frontiers in Ecology and the Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint a térség különböző vidékein készített 267 ezer felvételen több mint húsz fajt, köztük vaddisznót, japán nyulat, nyestkutyát, makákót, fácánt és rókát azonosítottak.

- Az eredményeink elsőként szolgálnak bizonyítékul arra, hogy immár több állatfaj is nagy számban előfordul a fukusimai tilalmi övezetben a sugárszennyezettség ellenére - mondta James Beasley, az egyetem biológusa. A kutatók a japán kormány által a 2011-es atomerőmű-baleset után meghatározott három - tiltott, korlátozás alá vont és lakott - zóna 106 helyszínéről gyűjtöttek be adatokat.

Ezt látták a kamerák Fukusimánál

A kamerák 120 nap alatt több mint 46 ezer képet készítettek vaddisznókról: 26 ezret a lakatlan, nagyjából 13 ezret a korlátozás alá vont és 7 ezret a lakott övezetben. A tiltott és korlátozott zónákban ezenkívül nagy számban fordulnak elő mosómedvék, feketelábú nyestek és japán makákók.

Thomas Hinton, a Fukusimai Egyetem professzora szerint a mostani kutatás jelentőségét az adja, hogy a sugárszennyezettségnek a populációkra gyakorolt hatását vizsgálja, szemben a korábbi tanulmányok többségével, amelyek egyedekre fókuszáltak. A szakemberek megállapították, hogy az érintett fajok magas egyedszámát elsődlegesen befolyásoló tényezők az emberi tevékenység mértéke, a tengerszint fölötti magasság és az élőhely típusa, nem pedig a sugárszennyezettség mértéke.

Az eredmények szerint a megfigyelt fajok többsége a rá jellemző módon él a térségben: a mosómedvék éjszaka, a fácánok nappal aktívak. A lakatlan övezetben élő vaddisznók ugyanakkor jóval aktívabbak nappal, mint az emberek közelében élő társaik, ami azt sugallja, hogy az állatok változtatnak a viselkedésükön az emberek hiányában.

A japán széró vagy japán kecskeszarvú zerge pedig általában távol marad az ember lakta területekről, ám mégis a lakott övezet hegyvidéki területein kapták legtöbbször lencsevégre. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a faj igyekszik elkerülni a lakatlan zóna egyre növekvő vaddisznó-populációját - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Kiemelt kép: Getty Images

Így néz ki most a csernobili atomerőmű környéke

A robbanás óta eltelt 33 év. Ma már bizonyos területeket vezetővel be lehet barangolni. Többnapos túrára is lehet jelentkezni a csernobili atomkatasztrófa különböző zónáiba, de már egy nap alatt is döbbenetes helyeket lehet megismerni, ahol a múlt kísértetei még mindig őrzik magukban a régió sötét emlékeit.

• fukushima
• atomkatasztrófa
• állatvilág
• sugárzás
• természet
• Terasz