Egyáltalán nem új keletű dolog ételeket ábrázolni - már az ősemberek is megjelenítették barlangrajzaikon a számukra elérhető elemózsiát.
Az ókori egyiptomiak hitték, hogy a művészi ábrázolásoknak köszönhetően a megörökített ételek a túlvilágon is elérhetőek lesznek. A tehetősebb római családoknál pedig mozaikokból kirakott szimbólumokat lehet találni a falon, amiken ételeket jelenítettek meg - ezzel jelezvén a vendégszeretetüket.
Gyümölcsök ábrázolása a festményeken
Az ételekkel kapcsolatos hasonlatok, metaforák, dicsőítések és szimbólumok mindig az adott kornak megfelelő jelentéssel bírtak. Egy azonban közös: a gyümölcs olyan, akárcsak az emberi élet, a létezéshez kapcsolódó átmenet természetes ábrázolása. A friss gyümölcs a termékenységet, vitalitást, fiatalságot és bőségét jelképezi. Amikor a gyümölcs romlott, aszalt állapotban van, jelképezi a világban való jelenlétünk elkerülhetetlen és tagadhatatlan végkifejletét, a halált. Érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan festmények, ahol csupán a gyümölcsök esztétikus formájuk miatt jelennek meg - azért nem árt ismerni szimbolikájukat. Válogatásunkban most a leggyakrabban ábrázolt gyümölcsöknek a jelentéseit szedtük össze.

Az alma szorosan kapcsolódik a Bibliához, az emberiség bukásához és az eredendő bűnhöz. Ám ezenkívül még a tudást, a fiatalságot és a kísértést is jelképezi. Kínában a béke szimbóluma. A képen Paul Cézanne Almák és kekszek című 1880-as festménye látható.

A szőlő a termékenység és a megváltás jele, mivel szimbolikusan a bor Krisztus véréhez kapcsolódik. A görögöknél Dionüszosz, a rómaiaknál Bacchus isten jelképe volt, egyúttal a mámort is szimbolizálta. A képen látható csendéletet Luis Egidio Meléndez festette 1771-ben.

A narancs a reneszánsz időszakban nehezen hozzáférhető, drága csemegének számított. A festményeken ábrázolt narancsok a család vagyonát szimbolizálták - Jan van Eyck Az Arnolfini házaspár című képén az ablakpárkány alatt találhatóak a gyümölcsök. Észrevétlen jelzik a gazdagságot.

Az ősi kínai hiedelem szerint a körte a halhatatlanság és a hosszú élet szimbóluma. Így a képen látható halott madarak szándékos diszharmóniát okoznak. A körte emellett még a nőalakot és a szerelmet is szimbolizálhatja.
Fotó: Photo 12

Philippe Mercier Az íz érzéke című festményen az asztalon látható füge is árulkodó. A füge az almához hasonlóan gyakran a bibliai történetre utal, ahol Ádám és Éva fügelevelekkel takarták el meztelenségüket. A görög és római mitológiában a füge Dionüszosz vagy Bacchus képéhez kapcsolódott, mámort és részegséget jelenítve meg ezzel, emellett szexuális vágyat is szimbolizált.

Adriaen van Utrecht flamand festő alkotta meg 1644-ben a képen látható csendéletet, melynek egyik központi eleme a citrom. A citrom nagyon drága volt akkoriban, így a luxust ábrázoló képeken előkelő helyen szerepelt, főleg meghámozva. A citrom a földi szépség csalóka vonzerejét szimbolizálja.
Fotó: Phas

A cseresznyét és az epret paradicsomi gyümölcsként tartják számon, a festményeken gyakran reprezentálják a férfilelket - a kép elején látható szitakötő pedig a gonosz, aki készül bemocskolni őket.
Fotó: Picturenow

Tobias Stranover 1684-es festményén egy fölborult gyümölcskosarat lehet látni, az előtérben egy gránátalmával. A gránátalmát leginkább a női termékenységgel kapcsolják össze. Ezenkívül még erőt, hatalmat, vért és halált is jelképez, a keresztény hitben a sokmagvú gyümölcsök a templomot, a közösséget és a hitet szimbolizálták.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)