Megdöbbentő felmérés: az amerikai gyerekek majdnem fele gondolja, hogy a hot dog növényi eredetű
A gyerekek jelentős százaléka szerint a csirkefalatok nem állatból készülnek.
- Folyton ingadozik a testsúlya, és észbontóan nőies: a modell stílusát és őszinte fotóit imádják az Instán »
- A szűk szárú farmer még nem vonul vissza teljesen: ezekben a nőies összeállításokban igazán divatosan mutat »
- Ráncok ellen igazi nagyágyú, segít megőrizni a bőr rugalmasságát: a marulaolaj eltörli az apróbb hibákat »
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
- Deutsch Anita párducmintás bikiniben: 48 évesen tökéletes az alakja a kommentelők szerint
A Journal of Environmental Psychology című folyóiratban megjelent egy kutatás, melyben egy pszichológusokból álló csoport arra kérte a gyerekeket, hogy soroljanak be egy sor ételt, köztük sajtot, sült krumplit, szalonnát, pattogatott kukoricát, garnélarákot, mandulát és tojást bizonyos kategóriákba.
A válaszok számos meglepetést okoztak, többek között azt, hogy a 176 résztvevő 47 százaléka gondolta úgy, hogy a sült krumpli állati eredetű étel. A gyerekeknek a tesztek során azt is be kellet azonosítaniuk, hogy mik az ehető, illetve a nem ehető dolgok a listán.
A sajt és a szalonna növényi eredetű
A sajtot 44 százalékuk azonosította tévesen növényi eredetűnek. 41 százalékuk úgy gondolta, hogy a szalonna (bacon) növényből származik, és 40 százalékuk ugyanezt mondta a virsliről is. Az esetek 38 százalékában még a csirkefalatkákat is - amelynek nevében a csirke szerepel - tévesen azonosították növényi eredetűnek.
„A pattogatott kukoricát és a mandulát is gyakran rosszul minősítették (állati eredetűnek), a gyerekek több mint 30%-a vélekedett így" - írták a jelentésben.
Mi ehető, és mi nem?
A csapat a gyerekek élelmiszerek eredetével kapcsolatos ismereteinek felmérése mellett azt is vizsgálta, hogy szerintük milyen állatokat és növényeket lehet megenni, és melyeket nem. Úgy tűnik, nagy a zűrzavar ezzel kapcsolatban is. A többség úgy véli, hogy a tehenek (7%), a sertések (73%) és a csirke (65%) ehetetlen. A homokot egy százalék tartotta ehetőnek, ötször kevesebben, mint amennyien a macskát egyfajta tápláléknak tartották.
A tanulmány azt mutatja, hogy ebben a korai életkorban sok tévhit él az étkezéssel kapcsolatban, de a szakértők úgy vélik, hogy ez egyben egy lehetőség is.
Úgy esznek állatokat, hogy nem is tudnak róla
„Az Egyesült Államokban a legtöbb gyerek (...) állati eredetű termékeket eszik, de ellentétben a felnőttekkel, akik stratégiák arzenálját építették fel az állatok fogyasztásának igazolására, a gyerekek naiv húsevőknek tűnnek" - írták a kutatók. „A jelenlegi tanulmány azt sugallja, hogy a gyerekek szinte tudtukon kívül esznek húst (...). A gyermekkor ezáltal egy egyedülálló lehetőséget jelenthet arra, hogy a későbbiekben könnyebben kialakítható legyen egy egész életen át tartó növényi alapú étrend.”
A csapat úgy véli, hogy a gyenge tudás egy része annak tudható be, hogy a szülők nem tudják, pontosan honnan is származik a hús, vagy úgy gondolják, hogy ennek ismerete túl borzasztó ahhoz, hogy a gyerekek ilyen fiatalon megtudják.
„Néhány szülő ahelyett, hogy szembesülne azokkal az érzelmekkel, amelyek abból fakadhatnak, hogy a gyermekük tányérján lévő szalonna egykor élő, lélegző disznó volt, teljesen kikerülik az igazságot egy homályos terminológiával, amely potenciálisan tartós is lehet. Ezáltal a későbbiekben is hatással lesz a gyerekek étkezési szokásaira."
Út a növényi alapú étrend felé
Azáltal, hogy nyitottabbak az élelmiszerek forrását illetően (azaz elmondják a gyerekeknek, hogyan készült a kolbász), és több húsalternatívát kínálnak, a csapat úgy véli, hogy a gyerekek természetes módon vonzódhatnak a növényi alapú ételek felé.
„Családi szinten a fiatalok klímaaktivizmusa a vacsoraasztalnál kezdődhet" - írja a csapat.
„Ha tartózkodnak az állatok jóllétével kapcsolatos meggyőződésüket sértő ételek fogyasztásától, a gyerekek a környezettel kapcsolatos erkölcsi nézeteikkel összhangban cselekszenek. Amellett, hogy csökkentik saját karbonlábnyomukat, a gyerekek elvi étkezési magatartása is befolyásolhatja a szüleiket."
Egyre több kamasz válik anorexiássá a klímaszorongás miatt
A klímaváltozás következményeitől egyes gyerekeknek, tinédzsereknek klímaszorongása alakulhat ki, ami idővel anorexiában csúcsosodhat ki.
Fotók: Getty Images
OLVASD EL EZT IS!
