Egyre több kamasz válik anorexiássá a klímaszorongás miatt: a szüleik helyett is aggódnak a Földért
A klímaváltozás következményeitől egyes gyerekeknek, tinédzsereknek klímaszorongás alakulhat ki, ami idővel anorexiában csúcsosodhat ki.

GettyImages-625685180
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sokaknak összeszorul a gyomruk, ha a globális felmelegedésre, az erdőirtásra, a vízhiányra, az élővilágban zajló tömeges kihalásra, a tengerek és óceánok elsavasodására, az elsivatagosodásra, a talajerózióra, a műanyagszennyezésre gondolnak, és egyre kevesebbeket hagy hidegen Földünk romló helyzete.

Amibe már kevesebben gondolnak bele, hogy az új világban felnövő gyerekeket, tinédzsereket hogyan érintik ezek a változások. A világhírnévre szert tett Greta Thunberg 16 évesen magára vállalta a szerepét annak, hogy a generációja nevében felszólaljon különböző világkongresszusokon arról, hogy bizony a szülők, nagyszülők, dédszülők és természetesen a gigacégek nemtörődömsége vezetett a jelenleg taglalt helyzethez. Tudósok, köztük David Attenborough, Jane Goodall és még megannyi szakember több évtizedes intései ellenére is a fogyasztói társadalom, melynek mindannyian tagjai vagyunk, semmit nem változtatott a kitermelés metódusán, erőteljesen befolyásolva ezzel az egész bolygó flórájának és faunájának sorsát. 

A klímaszorongás

Felnőttként is meg-megborzongunk a gondolattól, mi fog történni az elkövetkező ötven éven belül, de milyen lehet gyerekként felnőni ebben a bizonytalan világban? Amikor már mindenhonnan a húsmentes vagy flexitariánus étkezést, a környezettudatosságot, a műanyagmentes ökoháztartást, a szemétmentes életet promotálják? Mindezek hallatán körbenéz a rémült gyerek otthon, és mit lát? Hogy szülei márpedig akkor is a szokásos műanyag palackos tejet veszik meg, nejlonzsákba csomagolják az uzsonnát, és vászontáska helyett újabb és újabb zacskókat vásárolnak a pultnál, hogy aztán egy használat után kidobják a kommunális kukába, majd dolguk végeztével beüljenek dízelautójukba, és hazaröcsögjenek a három sarokkal arrébb lévő lakásukba? Lesarkított példa, de ezek alapján nem nehéz kitalálni, mit gondolhatnak. Azt, hogy ha édesanyám és édesapám nem tesz semmit, majd én fogok. És az eleve szorongó érzéseket keltő helyzet bizony drasztikus lépésekre sarkallja a fiatalabb korosztály tagjait.

GettyImages-726793303

A klímaszorongás fogalmával legelőször dr. Ürge-Vorsatz Diána és Szily Nóra interjújában találkoztam. "A fiatalok azt látják, a mi generációnk nem tesz semmit, még mindig a saját jólétünket és luxusunkat helyezzük előtérbe az ő jövőjük helyett" - áll az interjúban. Ha a szülők nem teszik meg, a gyerekek úgy érzik, hogy nekik kell cselekedniük a Föld érdekében, akár úgy, hogy megvonják maguktól az ételt, aminek következtében anorexia is kialakulhat náluk. De ne siessünk ennyire előre.

A klímaszorongásnak többfajta megfogalmazása létezik. Olyan újkeletű jelenség, amire még nem léteznek pontos diagnózisok. A klímaszorongás általánosságban véve egyfajta félelem a klímaváltozástól és az esetlegesen bekövetkező klímakatasztrófától. Tünetei gyakorlatilag ténylegesen szorongásos tünetek, izzadás, szédülés, alvászavar, bizonyos estekben pánikroham léphet fel. 

Jellemző, hogy egyre kevesebbet mer nemcsak ételeket, hanem már vizet is fogyasztani, nehogy a Föld vízkészlete bánja, esetleg tartózkodik a szemetek kidobásától, aminek következtében mindenféle hulladékot gyűjt az otthonában, csak hogy ne károsítsa a környezetet. Nehézkesen, szorongva dönt vásárláskor, akár órákon át válogat a boltokban, hogy olyan termékeket találjon, melyek csomagolásmentesek, vegánok. Még számtalan, változatos módokon mutatkozhat meg ez az állapot, mely jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet.

GettyImages-499808917

Az Egyesült Királyságban 2020 novemberében a Royal College of Psychiatrists felmérést készített, amiben a gyerekpszichiáterek 57%-a számolt be arról, hogy pácienseik szoronganak a klímaváltozás hatásaitól. Egy 2019-es, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a tinédzsereknek szintén az 57%-a fél a klímaváltozástól, és nagy részük haragot is érez. Magyarországon is egyre több gyerek és tinédzser számol be szorongásos érzésekről, amit a koronavírus-járvány egy kicsit enyhített, más irányba terelte aggodalmuk tárgyát, de ettől függetlenül hazánkban is ugyanúgy problémát jelent, és számuk egyre növekvő tendenciát mutat. 

A klímaszorongás következményei

A klímaszorongás előbb-utóbb klímadepresszióba torkollik, mely apátiához vezethet, de abban is megmutatkozhat, hogy az elszenvedő mintegy felvállalja az emberiség megmentőjének a szerepét, ezzel extra stresszfaktort cipelve a vállán. Pontosan leköveti, mikor mit tehet annak érdekében, hogy akadályozza a klímaválságot, megvonhatja magától az ételt, az italt. Hosszú távon téveszmék gyötörhetik, még a valósággal való kapcsolatot is nehezebben találhatja meg. Az állandó stressz rendkívül rossz hatással bír a pszichére, mentális betegségeket okozhat, mint az anorexia, mely bizonyítottan az igazán fiatal korosztály tagjait is érinti. Dr. Pászthy Bea egyetemi docens, gyermek- és ifjúságpszichiáter az Indexnek adott 2019-es interjújában is kifejti, hogy míg hajdanán 14-16 éves kor között alakult ki az anorexia nervosa, ma már jóval korábban, 9-11 éves gyerekeknél is jelentkezhet, de átlagosan 10-14 éves korban, ami egészen döbbenetes adat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Védelem a legkisebbeknek is

A Fénylő csillag nevet viselő fertőtlenítő, légfrissítő olajkeverék jó szolgálatot tesz, ha a baba vagy a kisgyermek beteg, sőt, megelőzés szempontjából is. Akár már újszülött kortól is párologtathatod a gyerekszobában.

Tudj meg róla többet!

Promóció

A gyerekkori, kamaszkori anorexia kialakulását az előbb említett klímaszorongás, klímadepresszió mellett még befolyásolhatják az alakkal, kinézettel kapcsolatos társadalmi elvárások, amiket a különböző médiumok sugároznak, és hatásukra az új generáció tagjai a tökéletességre való törekvés áldozataivá válhatnak. Elkezdik kényszeresen számolni a kalóriákat, akadnak köztük olyanok, akik napi 200-400 kalóriánál megállnak, miközben rendszeresen mozognak, tornáznak, hogy még vékonyabbak legyenek. Ez befelé forduláshoz vezet, egy csak önmagára figyelő viselkedést eredményez, mely súlyos testképzavarral párosulva pszichiátriai problémát okoz. De akár kényszerbetegség, hangulatzavar és szorongás is kiválthatja a nem evést, csak azt már nem anorexiának nevezik.

Több tényezőből áll össze az anorexia. A legelső csoportba tartoznak a hajlamosító tényezők, melyek a személyisében rejlenek, ezeket követik a kiváltó tényezők, tehát az érintett környezete, majd a stagnálást a fenntartó tényezők okozzák. Az anorexia nervosa ezen hármassága pedig minél tovább áll fenn, annál nagyobb az esélye a vérkeringés összeomlásának, a súlyos kiszáradásnak, a vitaminhiánynak és szövődményeinek, ami életveszélyes állapothoz is vezethet - úgy is hivatkoznak rá, mint „lassú öngyilkosság”. És bizony gyakran több mint tíznapos étel- és italmegvonás után kerülnek szakemberhez az érintettek, mert tinédzserkorban, az eltávolodás időszakában a legnehezebb észrevenni ezeket a viselkedésbeli változásokat.

GettyImages-1284095525

Mit lehet tenni?

Fontos, hogy nem szabad elnyomni semmilyen érzést, hiszen valós probléma a klímaválság. De a negatív jövőkép vizualizációja helyett inkább a pozitív végkifejletre kell gondolni. Érdemes elbeszélgetni a gyermekkel a klímaváltozásról, a megoldásokról, tájékozódni minél több felületen róla. Ha a gyerek magától informálódik, felzaklathatják az olvasott, látott tartalmak, és eluralkodhat rajta a tehetetlenség érzése.

A pánik és az idegeskedés nem segít. Helyette érdemes alternatívákban gondolkozni, melyek nem csak megnyugtatják a gyermeket, hanem valóban segítenek a környezetszennyezés visszaszorításában. Ahogy sikerült az aeroszolos flakonokból száműzni 1987-ben, a montreali nemzetközi egyezmény következtében a freont, úgy kell száműzni a műanyagot is - ez a folyamat látszódik meg többek között az egyszer használatos műanyag tárgyak betiltásában, illetve abban, hogy egyre több boltban helyeznek ki lebomló zacskókat pékáruk, zöldségek vásárlásához. Emellett ugyan jelenleg a közlekedés 80%-a dízelmotoros járművekből áll, de előbb-utóbb beszüntetik a gyártásukat. Egyre több az elektromos autó, egyre több bicikliút épül, és bizony sokan használják a tömegközlekedést is. Minden egyes ember és cég cselekedete számít, ezt nem szabad elfelejteni.

GettyImages-1302654574

Ahogy arra is érdemes emlékeztetni magunkat, hogy a bolygó remekül tud regenerálódni, ha hagyjuk. Erre nagyon jó példa a csernobili katasztrófa egyik érintett települése, Pripjaty átalakulása az elmúlt évtizedekben, amit visszahódított magának a természet. Ugyanúgy, azokon a tájakon, ahol tilos a vadászás, halászás, tehát a védett területeken, nemzeti parkokban szintén sikerült fenntartani, sőt gyarapítani az állat- és növényvilág varázslatos diverzitását. És igenis tenni kell a környezetszennyezés ellen, a bolygó élővilága és a jövő generációjának érdekében is.

Hogy rajzolja saját magát a gyerek?

A gyerekek kimondatlan érzelmeit közvetítik a rajzaik.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük