Durva, milyen rövid ideig emlékszünk egy információra: így felejt az ember

Hallottál egy könyvcímet néhány napja, de már nem tudod, mi volt az? Bemutattak neked valakit múlt héten, és nem emlékszel a nevére? Eltettél valamit valahová, és nem tudod, hová?

Nem véletlen, hiszen a memória csúf játékot űz az emberrel: az ember meglepően gyorsan felejt. Kutatások kimutatták, hogy az információk körülbelül 56%-át egy órán belül, 66%-át egy nap után, 75%-át pedig hat nap múlva felejtjük el.

A felejtés

Néha felfogni is lehetetlen a csodát, mi mindenre képes az agy, a memória valahogy mégis olyan, mint egy lyukas szita. Hogyan lehetséges ez?

A válasz egyszerű: az agy pontos részletek tárolására és felidézésére való képessége korlátozott. Számos oka van annak, hogy elfelejtünk dolgokat, és képtelenek vagyunk azokat visszaidézni.

A bomláselmélet

Ennek az egyik lehetséges magyarázata egyesek szerint az úgynevezett bomláselmélet. Minden új információ beérkezésekor egy memórianyom keletkezik, ám idővel ezek az emléknyomok elhalványulnak és eltűnnek. Ha az információt idő közben nem próbáljuk felidézni, használni, nem ismételjük meg, akkor végül elveszik. Ezzel az elmélettel azonban az a probléma, hogy még azok az emlékek is, amelyeket nem ismételgetnek, rendkívül stabilak tudnak lenni a hosszú távú memóriában.

Az interferencia

Mások az interferenciával magyarázzák a felejtést. Ez azt jelenti, hogy az egyes emlékek mintegy versengenek egymással, és zavarnak más emlékeket. Ha az egyik nagyon hasonlít egy másik, korábban a memóriában tárolt információhoz, nagyobb az interferencia előfordulásának valószínűsége.

Az interferenciának két típusa van: a proaktív interferencia az, amikor egy régi emlék megnehezíti vagy lehetetlenné teszi egy új emlék megjegyezését. A visszamenőleges interferencia pedig akkor jelentkezik, amikor az új információ megzavarja a korábban tanult információk felidézését.

Az adaptív felejtés

Néha a felejtésnek az az oka, hogy egy információ nem kerül bele a hosszú távú emlékezetbe kódolási hibák miatt. Mivel bizonyos információkra nincs igazán szükség, a legtöbb ember soha nem jegyzi meg, és nem tárolja el azokat pontosan, ezáltal az emlékek is leegyszerűsödnek. Bár az ember talán emlékszik valaminek az átfogó lényegére, apró részleteire mégsem.

A motivált felejtés

Néha a felejtés nem véletlen. Az ember aktívan dolgozhat azon, hogy elfelejtsen egy emléket, különösen, ha az traumás vagy rossz eseményeket jelent. A fájdalmas emlékek felkavaróak, és szorongást válthatnak ki. A motivált felejtés két formája az elnyomás és az elfojtás. Előbbi a felejtés tudatos formája.

Ami pedig az elfojtást illeti, ez a motivált felejtés tudattalan formája. Az elfojtott emlékek fogalmát azonban nem minden pszichológus fogadja el általánosan, mert nehéz, hacsak nem lehetetlen tudományosan megvizsgálni, hogy egy emléket elfojtottak-e, vagy más módon merült feledésbe.

A felejtés tehát különös jelenség, de azt jó tudni, hogy nem kizárólag a fenti okok idézik elő: mögötte természetesen egyszerű gyakorlati tényezők is lehetnek, mint az alkoholfogyasztás, az alváshiány, a stressz vagy bizonyos gyógyszerek fogyasztása.

Olvass még! Így működik a memóriaradír

Mindenkinek vannak rossz emlékei, de nem kell velük megbarátkozni: egy érdekes módszerrel akár el is törölhetők.

(Képek: Getty Images Hungary)

• agy
• információ
• emlékezet
• emlék
• felejtés
• Terasz