Emlékszel, mit csináltál 2001. szeptember 11-én? A villanófényemlékek az agy különös gyártmányai
Az emlékek egy különös csoportját képezik a villanófényemlékek, melyekben meghatározó szerephez jutnak az érzelmek.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ha megkérdeznék valakitől, mit csinált 2001 egy teljesen átlagos napján, valószínűleg fogalma sem lenne róla.
De ha arról kérdeznénk, hogy mit csinált 2001. szeptember 11-én akkor, amikor először hallott a World Trade Centre elleni terrorcselekményről, valószínűleg emlékezne rá. Hogyan lehetséges, hogy az illető az egyik kérdésre nem tudná a választ, míg a másikra igen? Mi lehet a különbség, ha mindkét kérdés közel húsz évvel ezelőttre vonatkozik?
A fő különbség a két kérdés között
A két kérdés közti meghatározó különbség az, hogy míg az első egy átlagos napra utal vissza, addig a második egy jelentőségteljesre, és az agy egészen másként kezeli a kettő eseményeit.
Évtizedekkel ezelőtt a Harvard Egyetem professzorainak, Roger Brownnak és James Kuliknak tűnt fel először, hogy az embereknek feltűnően élénk emlékei vannak a Kennedy-gyilkosság napjáról, és kíváncsivá tette őket a dolog. Ekkor született meg a villanófényemlékek fogalma: a kutatók megállapították, hogy a meghatározó pillanatokban az agy fényképezőgép-vaku módjára világítja meg az eseményeket, így egy éles fotóhoz hasonlóan képes azokat megőrizni az emlékezetében. Úgy gondolták, a villanófényemlékek legfőbb tartósítószerei a hozzájuk fűződő érzelmek, melyeknek köszönhetően az agy másképp raktározta el azokat.
Egy későbbi kutatás érdekes fejleménye
A villanófényemlékek más kutatók számára is érdekes kérdést jelentettek, különösen az említett érzelmi faktor tekintetében. A Duke Egyetem szakértői, Jennifer Talarico és David Rubin rávilágítottak, hogy bár az emberek azt gondolják, tökéletesen emlékeznek rá, mit csináltak egy múltbéli fontos napon, az emlékeik idővel nagyon is megkopnak, erről pedig éppen a hozzájuk kötődő érzelmek tehetnek.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Feltevésüket vizsgálattal igazolták: egy 54 fős csoporttal dolgoztak, akiket a 9/11-es terrortámadás utáni nap, majd 6, később pedig 32 hét múlva is megkérdeztek a tragédiához fűződő emlékeikről. A másnap és a 32 hét után felidézett emlékek között számos pontatlanság mutatkozott meg. Mindeközben a résztvevők biztosak voltak benne, hogy amit felidéznek, megegyezik azzal, amit egy nappal a terrorcselekmény után mondtak.
A kutatók szerint egyszerű a magyarázat. A villanófényemlékek, mint emóciókkal együtt elraktározódó információk, menthetetlenül halványulnak: idővel ugyanis változnak az eseményhez fűződő érzelmek, így az emlékek sem hozhatók vissza tökéletes pontossággal. Ahogy az érzelmek torzulnak, az ember is hibázik az esemény felidézésében. Talarico szerint ez az érzelmektől való befolyásoltság az, ami miatt a villanófényemlékek az agy igazán különös gyártmányainak nevezhetők.
Fényképezés és felejtés
Kutatók megvizsgálták, hogyan befolyásolja az utazásról begyűjtött emlékeket, ha folyamatosan fényképezünk.
Fotózol, hogy emlékezz, de épp ezért nem fogsz: érdekes dologra mutatott rá egy kutatás
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- érdekesség
- memória
