Elképesztő, hogyan reagálnak a fák a légköri változásokra: nagyszabású kísérlet derítette ki

Nagyon érdekes kísérlet derített fényt a fák remek alkalmazkodóképességére.

Fák fotoszintézise
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói. A Tree Physiology című tudományos folyóiratban a kutatók bemutatták a természetben zajló kísérletüket, melyben egy öreg tölgyerdőt nagy mennyiségű szén-dioxidban fürdettek meg. A tíz éven át tartó kísérlet első három évében a 175 éves tölgyfák folyamatosan növelték fotoszintézisük mértékét.

A kutatók jelenleg mérik a leveleket, gyökereket, az erdőt és a földet, hogy kiderítsék, hogy az elnyelt többlet-szén-dioxid hova kerül, és mennyi ideig marad ott elzárva - olvasható az egyetem közleményében. A növények túléléséhez, fejlődéséhez energiára van szükségük. A napfény energiáját használják fel arra, hogy szervetlen anyagból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat hozzanak létre, amelyeket tápanyagként hasznosítanak, és így oxigént szabadítanak fel. Ez a folyamat a fotoszintézis.

A kutatók kimutatták, hogy a fotoszintézisben a legnagyobb növekedés akkor ment végbe, amikor erős volt a napsugárzás. Azt is megállapították, hogy a levelekben nem változott a kulcsfontosságú tápanyagok, mint a szén és a nitrogén egyensúlya, ami alapján azt feltételezik, hogy az öreg fák megtalálták az útját a tápanyagok átirányításának, vagy a földből több nitrogént nyertek, hogy kiegyensúlyozzák a levegőből nyert szenet.

A kutatást együttműködve végezték az ausztráliai Nyugat-Sydney-i Egyetemmel, ahol hasonló kísérletet folytatnak öreg eukaliptuszfákkal. A két kutatás a világ legnagyobb olyan kísérlete, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a természetre. - Nehéz volt elvégezni a méréseket 25 méter magas fák tetején napról napra, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, mennyivel növelik a fotoszintézis mértékét - idézte a közlemény Anna Gardner birminghami kutatót.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Az eukaliptuszfákkal végzett korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy fotoszintézisük egyötöddel nőtt a többlet-szén-dioxid hatására. - Így most már tudjuk azt, hogyan válaszolnak az öreg erők a meleg éghajlatú térségekben, mint Sydney is, és a közepes hőmérsékletű térségekben, mint Birmingham - mondta David Ellswort, a sydney-i egyetem professzora. Az eukaliptuszokkal végzett kutatásokban nem mutatták ki a fotoszintézis további növekedését, ha még több szén-dioxidnak tették ki a fákat. A kutatók most azt várják, hogy az öreg tölgyfák esetében is ilyen eredményt kapnak-e.

Fotók: Getty Images

Robin Hood otthona a valóságban is elragadó hely

Az angol sherwoodi erdőben több száz éves tölgyek sorakoznak. A hely ma is szabadon látogatható, és szeretik is a turisták.

Robin Hood otthona a valóságban is elragadó hely: a sherwoodi erdőben több száz éves tölgyek sorakoznak

Az angol sherwoodi erdőt Robin Hood tette világhírűvé.

Elolvasom
Ezt is szeretjük