Elképesztő, hogyan reagálnak a fák a légköri változásokra: nagyszabású kísérlet derítette ki
Nagyon érdekes kísérlet derített fényt a fák remek alkalmazkodóképességére.

- Jennifer Lopez arcán valami nem stimmel: durván megszaladt a retus a cipőreklám fotóin »
- Ilyen bitang nőies tud lenni a rövid frizura: előtte-utána fotók mutatnak rá, milyen sokat jelent az előnyös, divatos fazon »
- Megemeli a hajtöveket és szuper dús tartást ad: ezért a hajformázó eszközért rajonganak most a szépségbloggerek »

- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói. A Tree Physiology című tudományos folyóiratban a kutatók bemutatták a természetben zajló kísérletüket, melyben egy öreg tölgyerdőt nagy mennyiségű szén-dioxidban fürdettek meg. A tíz éven át tartó kísérlet első három évében a 175 éves tölgyfák folyamatosan növelték fotoszintézisük mértékét.
A kutatók jelenleg mérik a leveleket, gyökereket, az erdőt és a földet, hogy kiderítsék, hogy az elnyelt többlet-szén-dioxid hova kerül, és mennyi ideig marad ott elzárva - olvasható az egyetem közleményében. A növények túléléséhez, fejlődéséhez energiára van szükségük. A napfény energiáját használják fel arra, hogy szervetlen anyagból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat hozzanak létre, amelyeket tápanyagként hasznosítanak, és így oxigént szabadítanak fel. Ez a folyamat a fotoszintézis.

A kutatók kimutatták, hogy a fotoszintézisben a legnagyobb növekedés akkor ment végbe, amikor erős volt a napsugárzás. Azt is megállapították, hogy a levelekben nem változott a kulcsfontosságú tápanyagok, mint a szén és a nitrogén egyensúlya, ami alapján azt feltételezik, hogy az öreg fák megtalálták az útját a tápanyagok átirányításának, vagy a földből több nitrogént nyertek, hogy kiegyensúlyozzák a levegőből nyert szenet.
A kutatást együttműködve végezték az ausztráliai Nyugat-Sydney-i Egyetemmel, ahol hasonló kísérletet folytatnak öreg eukaliptuszfákkal. A két kutatás a világ legnagyobb olyan kísérlete, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a természetre. - Nehéz volt elvégezni a méréseket 25 méter magas fák tetején napról napra, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, mennyivel növelik a fotoszintézis mértékét - idézte a közlemény Anna Gardner birminghami kutatót.
Az eukaliptuszfákkal végzett korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy fotoszintézisük egyötöddel nőtt a többlet-szén-dioxid hatására. - Így most már tudjuk azt, hogyan válaszolnak az öreg erők a meleg éghajlatú térségekben, mint Sydney is, és a közepes hőmérsékletű térségekben, mint Birmingham - mondta David Ellswort, a sydney-i egyetem professzora. Az eukaliptuszokkal végzett kutatásokban nem mutatták ki a fotoszintézis további növekedését, ha még több szén-dioxidnak tették ki a fákat. A kutatók most azt várják, hogy az öreg tölgyfák esetében is ilyen eredményt kapnak-e.
Fotók: Getty Images
Robin Hood otthona a valóságban is elragadó hely
Az angol sherwoodi erdőben több száz éves tölgyek sorakoznak. A hely ma is szabadon látogatható, és szeretik is a turisták.
OLVASD EL EZT IS!