Itt a magyarázat a legnagyobb optikai csalásra: ezért slankít a fekete

Miért vékonyít valójában a fekete szín? Fura, de a válasz már a 19. században megszületett.

Ezért slankít a fekete szín
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Megannyi írott és íratlan szabály kapcsolódik a divathoz, melyet a nők figyelembe vesznek ruhatáruk kialakításánál, valamint napi öltözködésük során. Bár némelyik előírás értelmét hosszasan lehetne firtatni, egyeseken nincs mit vitatkozni, mert az úgy van, és kész.

Erre a legjobb példa a fekete szín karcsúsító varázsereje, ami inkább tudomány, mintsem valódi varázslat, mivel tökéletesen becsapja az agyat, és jó pár centivel vékonyabbnak mutatja viselőjét. Hogy miért, arra Hermann von Helmholtz, német tudós már a 19. században megtalálta a választ, míg New York-i kutatók évekkel később a neurológiai hátterét is megfejtették.

Ezért slankít a fekete szín

Hermann Ludwig von Helmholtz az 1800-as évek elismert orvosa és fizikusa volt. 1867-ben kiadott Handbook of Physiological Optics című értekezését a fizikus szakma azóta is a legnagyobb, a vizuális érzékelést taglaló műnek tartja. Egyebek mellett könyvében ír az úgynevezett Helmholtz-illúzióról, ami pontosan megmagyarázza, miért érzékeli másként az agy a fekete árnyalatot. 

A professzor geometriai alakzatokon figyelt fel a különös érzékelési illúzióra. Ha szemügyre veszed, a fenti képen látható négyzeteken a belső fekete kisebbnek tűnik a fehérnél. Azaz, minél nagyobb az eltérés a háttér és a világos alakzat között, a szem annál nagyobbnak érzékeli. De mégis, miért?

On-idegsejtek és off-neuronok

Jose-Manuel Alonso, a New York-i Egyetem agykutatója munkatársaival macskákon, majmokon és embereken tanulmányozta az illúzióért felelős agyi mechanizmusokat. A kutatók rögzítették a látást feldolgozó területeken kialakuló elektromos jeleket, miközben az alanyoknak végig fehér háttér előtti fekete, fekete háttér előtti fehér és szürke háttér előtti fekete-fehér alakzatokat mutattak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A teszt végén bebizonyosodott, hogy az agyban léteznek úgynevezett on-idegsejtek és off-neuronok. Előbbiek világos, míg utóbbiak sötét dolgok láttán aktiválódnak. Minél erősebb a kontraszt a sötét és a világos között, az off-neuronok annál intenzívebben működnek. Míg az on-idegsejtek túl erősen reagálnak a világos objektumokra.

Ha pedig a kontraszt nagyjából egyforma sötét és világos között, az on-idegsejtek aktívabbak az off-neuronoknál. A kutatók szerint ennek evolúciós oka van, mivel jelentősen megkönnyíti a sötétben tájékozódást, ha éjszaka a világos tárgyak még világosabbnak hatnak, megvilágításuktól függetlenül. A sötét tárgyak viszont világosban is sötétek, ezért az off-neuronok túlélési szerepe elhanyagolható.

Látod a kalapos lányt a képen? A legtöbben csak a férfit veszik észre

Van egy mondás, miszerint semmi sem az, aminek látszik. És van egy művészeti terület, melyre ez különösen igaz: mégpedig a festészetre. Egy ukrán művész, aki eredetileg építésznek tanult, ám végül az olajfestészet és az optikai illúziók nagymestere lett, előszeretettel alkalmazza a megtévesztés technikáját.

Látod a kalapos lányt a képen? A legtöbben csak a férfit veszik észre

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük