A középkori baleset, amikor 60 nemes pöcegödörbe fulladt - Az erfurti latrinazuhanás különös fejezet a történelemben

A középkor számos mozzanata megdöbbentően hat napjainkból nézve, de az erfurti latrinazuhanás még a leghajmeresztőbb események sorából is kiemelkedik. 

1184 júliusában körülbelül hatvan nemes fulladt pöcegödörbe, és a király, a későbbi német-római császár VI. Henrik is épphogy megúszta a balesetet. 

Erfurti latrinazuhanás

A 12. század nem volt mentes a diplomáciai csatározásoktól, a földek birtoklása miatti viszályoktól. III. Lajos türingiai tartománygróf és Wittelsbachi Konrád mainzi érsek között is egy földterület miatt mérgesedett el a viszony. A vita odáig fajult, hogy a Lengyelország ellen induló VI. Henriknek is be kellett avatkoznia. A német király, I. Frigyes német-római császár fia mindössze 19 éves volt ekkor. Megoldás gyanánt összehívtak egy gyűlést Erfurtba, amelyen a Német-római Birodalom területéről érkező nemesek is részt vettek.

Az 1184. július 25-i találkozó pontos helyszínére vonatkozóan többféle elmélet is létezik, a legtöbb forrás a Szent Péter-templomot említi, vagy egy ahhoz tartozó melléképületet. Az sem tisztázott, hogy a tárgyalás a kérdéses építmény emeletén vagy földszintjén zajlott-e. Mindenesetre abban egyetértenek a kutatók, hogy éppen hogy elkezdődött a megbeszélés, amikor megtörtént a váratlan és a jelenből nézve tragikomikus eset: a helyiség fapadlója nem bírta a terhelést, és beszakadt az összegyűlt tömeg súlya alatt. A résztvevők közül sokan lezuhantak az alant elterülő latrinába, és a becslések szerint mintegy hatvanan - egyes források száz főről írnak -, nemesek, lovagok, egyházi méltóságok a halálukat is lelték. Valószínűleg a szennyvízbe fulladtak bele, de az is lehet, hogy a zuhanás, illetve a lehulló törmelékek is szerepet játszottak az esemény tragikus kimenetelében.

A király túlélte a balesetet

A király és az érsek a történés idején a helyiség szélén, félrevonulva társaloghatott, valószínűleg ennek köszönhető, hogy túlélték az esetet. Az egyik teória szerint az ablakrácsba kapaszkodva kerülték el a zuhanást, a másik szerint épp egy kőpadlós fülkében álltak. A szintén vitázó fél, III. Lajos türingiai herceg leesett ugyan, de túlélte a balesetet. Bár az eset kevéssé dokumentált, azt tudni lehet, hogy a halottak között prominens személyek, név szerint ismert grófok is akadtak. A latrinazuhanás, vagy ahogyan németül ismertté vált, Erfurter Latrinensturz, minden bizonnyal sokkolhatta a kor közvéleményét. 

A középkorban az erfurtihoz hasonló, nagy kiterjedésű pöcegödrök nem számítottak ritkaságnak. Belőlük mindenféle kórokozók, baktériumok és paraziták jutottak a talajvízbe, és így gyakran az ivóvízbe is.

Nem ismert, hogy a sajnálatos eseményhez vezető földvita ügyében végül milyen döntés született. VI. Henrik 1191-től a birodalom császáraként uralkodott 1197-ben bekövetkezett haláláig. Keresztes hadjáratra készülődött Messinában, amikor megbetegedett, majd elhunyt, és bár széles körben elterjedt az a nézet, hogy megmérgezték, ennél valószínűbb, hogy maláriában halt meg.

8 bizarr haláleset a középkorból

Hála a feljegyzéseknek, messze visszatekinthetünk a történelemben, és a meghatározó, fontos tisztséget betöltő, esetleg uralkodó alakokat hogyan érte utol a vég. Érdekes, hogy számos olyan eset volt, amikor ezek a fontos emberek különös, nem átlagos, sőt olykor meglehetősen bizarr halált haltak. Volt olyan pápa, aki egy légytől fulladt meg. Élt olyan király, aki a nevetéstől vesztette életét, egy másik uralkodót pedig magával vonszolt egy szarvas.

(Kiemelt kép: Szent Péter-templom, Erfurt, Getty Images Hungary. Cikken belüli képek: Getty Images Hungary, Wikipédia/Stadtarchiv Erfurt.)

• középkor
• baleset
• erfurti latrinazuhanás
• fulladás
• Terasz