Erdély egyik legszebb természeti csodája: a Gyilkos-tó legendája szerelmi történetet rejt

Erdély egyik legszebb természeti csodája a Gyilkos-tó, ami a fölé emelkedő Kis-Cohárd, Nagy-Cohárd, Gyilkos-hegy és a Likas-csúcs szikláinak együttesével páratlan természeti szépségű vidéket alkot.

A Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Hagymás-hegységben fekvő tó 1837-ben keletkezett: a rozsdás, vörös víztükörből kibukkanó, megkövesedett fatörzsek egészen különös, misztikus hangulatot kölcsönöznek neki. 

A Gyilkos-tó keletkezése

A nagy esőzések hatására a keletre fekvő Gyilkos-kő oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának, amely több patak, a Likas-, a Vereskő-, a Lóhavas-, a Juh-, és a Cohárd-patak folyását is elzárva kialakította a Gyilkos-tavat.

Első felmérésekor, 1859-ben 32 hektárnyi volt a területe, de a felületi felszíne, mélysége és víztömege fokozatosan csökken. A megfigyelések szerint évi 4,88 cm hordalék kerül bele, ennek következtében 2080-ra, 60 év múlva teljesen eltűnhet, amennyiben nem tisztítják ki a medrét.

Legendája két szerelmes történetét meséli el

A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint Gyilkos-tó egykori magyar neve Veres-tó volt. Ez  az időnként vörösben játszó színére utal, amely a Vereskő-patak rozsdaszínű hordalékának köszönhető. Ahogy sok természeti képződmény esetében, a Gyilkos-tóhoz is fűződik legenda.

A legismertebb történet szerint élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, akit Fazekas Eszternek hívtak. Egy napsütéses délelőtt a páratlan szépségű leányzó elment a szentmiklósi vásárba, ahol találkozott egy délceg, dolgos legénnyel, akivel első látásra egymásba szerettek. A fiú tükrös pogácsát és kék selyemkendőt is vásárolt a lánynak szerelme jeléül. 

Elhatározták, hogy összeházasodnak, ám hiába tűzték ki rögvest az esküvő időpontját, a menyegzőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, kiment a fenyvesek alá a völgybe, és órákon át sóvárgott szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.

Egyik nap a gyönyörű, fiatal leányzót a tó partján meglátta egy környéken csavargó zsiványvezér, akit Eszter szépsége olyannyira megigézett, hogy elrabolta őt. Aranyat, ezüstöt, hatalmas palotát ígért a lánynak a szerelméért cserébe, ő azonban továbbra is a daliás legényt szerette. Feldühödött a zsivány, és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége, aki a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák, és még azon az éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak.

A szikladarabok óriási robajjal zuhantak a mélybe, a földindulás pedig maga alá temetett mindent, ami az útjába került: köztük a lányt, a zsiványt és az ott legeltető pásztorokat is juhaikkal együtt. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, vöröslő vizének színe pedig az elpusztult jószágok és terelőik vérét jelzi. A környék lakói Gyilkos-tónak nevezték el a tavat: a legenda szerint így lett a hegy halálából az élet vize.

A Tisza legendái

Nem meglepő, ha a folyóhoz megannyi ősi legenda kapcsolódik. Már a Fehér-, és Fekete-Tisza kialakulása köré is különböző, szájhagyomány útján fennmaradt történet fonódott.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• ezo
• erdély
• gyilkos-tó
• legenda
• legendás sztorik
• Terasz