85 évvel a rablás után, az interneten bukkantak az eltűntnek hitt műkincsek nyomára

Az örökösök és közintézmények összefogásával nyilvános online adatbázist fejlesztettek Németországban az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás, a legendás Mosse-gyűjtemény ügyének feltárására. A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse (1843-1920) több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát szerdától lehet kutatni az új portál segítségével.

Rudolf Mosse a német nemzetállammal együtt létrejött egységes piac révén kiépített sajtóbirodalmával gazdagodott meg a 19. század utolsó harmadában. A német zsidó üzletember szenvedélyes műgyűjtő volt, berlini belvárosi palotája szinte roskadozott a festményektől, szobroktól és ókori műalkotásoktól, ezért az épületet művészkörökben Mosseum néven emlegették. Gyűjtötte például a jelenkorban is világhírű Max Liebermann és Franz Lenbach képeit.

A Mosse műkincskutatási kezdeményezés

A gyűjtemény túlélte alapítója halálát, de a náci hatalomátvételt már nem, a családot kiszorították az országból, vagyonukat elkobozták, a műkincseket elárverezték. A Mosse-gyűjtemény széthordása így az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablási ügy lett. Az alkotások sorsának feltárására egyedülálló módon az örökösök és a német közintézmények közösen vállalkoztak, és Mosse Art Research Initiative - Mosse Műkincskutatási Kezdeményezés - MARI) néven megalapítottak egy kutatócsoportot, mely az egyik berlini tudományegyetem, a Freie Universität szervezeti keretében hangolja össze az együttműködést.

A többi között az örökösöket összefogó amerikai Mosse-alapítvány és a berlin-brandenburgi kulturális örökséget kezelő német állami alapítvány - Stiftung Preussischer Kulturbesitz - SPK - együttműködésével indították el a mari-online.de cím alatt működő portált is, mely bemutatja a munka eddigi eredményeit, lehetőséget ad a bekapcsolódásra, és a kezdeményezők szándéka szerint az emlékezetkultúra fejlesztéséhez is hozzájárul.

68 alkotás nyomára bukkanhattak

A portál bemutatóján elmondták, hogy eddig 115 műkincs sorsának felkutatását kezdték el, és 68 alkotásról találtak használható nyomokat, közülük egyelőre harmincról töltötték fel az összes adatot a portál adatbázisába. A tavaly elkezdett kutatómunkával nyolc alkotást már meg is találtak, például a bécsi Belvedere Múzeumban, az amerikai New York államban fekvő Canajoharie-ben működő Arkell Múzeum gyűjteményében vagy magántulajdonban - emelte ki Meike Hoffmann művészettörténész, a MARI koordinátora a Jüdische Allgemeine című berlini lap beszámolója szerint.

További kilenc műkincset az SPK gyűjteményében találtak meg még 2015-2016-ban, a MARI megalapítása előtt. Ezeket mind visszaszolgáltatták az örökösöknek, és három alkotás ügyében sikerült megállapodni a visszavásárlásról, hogy az SPK kiállíthassa az általa működtetett berlini múzeumokban. Az egyik ilyen műkincs Reinhold Begas német szobrász Susanna című munkája, mely a német főváros egyik legrangosabb kiállítóhelyén, az Alte Nationalgalerie-ben látható.

A nagyméretű, neobarokk márványszobor a második világháború végén a Szovjetunióba került, az akkori Leningrádban - Szentpéterváron - állították ki a nácik legyőzése után összegyűjtött "trófeák" között, majd a kilencvenes évek elején visszakerült Berlinbe. Az alkotás mellett szerdától egy külön információs tábla tájékoztatja a látogatókat a műkincs történetéről és a MARI-projektről.

A kezdeményezés célja nem az, hogy bárkit is kikiáltsanak bűnösnek, csupán "tisztelegni akarunk Rudolf Mosse előtt, német polgárként érzett büszkesége, német vállalkozóként elért sikerei és nagylelkű társadalmi felelősségvállalása előtt" - mondta Roger Strauch, az örökösöket összefogó alapítvány vezetője.

Kiemelt kép: Anselm Feuerbach - Nanna.

Ennyi maradt a berlini falból

Hivatalos keletnémet neve Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal volt, eközben nyugaton Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert. Nézd meg képeken, milyen most a helye!

• lopás
• művészet
• nyomozás
• érdekesség
• történelem
• internet
• németország
• Terasz