Bajnai Gordon 3 hónap gyest adna az apáknak

A Bajnai Gordon által vezetett Együtt-PM szövetség azért fogott össze eredetileg nagyjából egy évvel ezelőtt, hogy leváltsa a jelenlegi kormányt, és visszaadja Magyarországnak az alkotmányosságot.

Az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért szövetsége a nemzeti közös nevezőkre alapozzák a választási programjukat. Őket is megkérdeztük a nőket és családokat érintő terveikről.

- Hogyan ösztönöznék a párokat a családalapításra, egy vagy akár több gyerek vállalására? Hogyan biztosítanák a családoknak a biztonságos, tervezhető gyerekvállalást?

- Ideje leszámolni azzal a mítosszal, hogy a fiatal párok gyermekvállalásról szóló döntését mindenekelőtt az állam által nyújtott pénzügyi támogatások befolyásolják. Ezek kiszámíthatatlan változtatgatása persze elriaszthat a gyermekvállalástól, azonban akár egy jelentős összegű családi támogatás sem tudja ellensúlyozni azt, ha a fiatal pár bizonytalannak érzi a jövőjét.

A gyermekvállaláshoz ugyanis a legfontosabb, hogy a leendő szülők biztonságos otthont, kiszámítható jövőt tudjanak teremteni gyermeküknek, és maguknak: legyen stabil munkahelyük, lakásuk, és a gyermeket tervező nőnek ne kelljen attól rettegnie, hogy akár már várandósan kirúghatják a munkahelyéről.

Ezt követik a kifejezetten a gyermekvállalókat segítő intézkedések: így például a várandósok és a gyeden vagy gyesen lévők fokozott munkajogi
védelmének biztosítása, a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, a gyes és a családi pótlék reálértékét kiszámíthatóvá tévő indexált emelések bevezetése, a családi adókedvezmény igazságosabbá tétele és a részmunkaidő célzottabb támogatása.

- A nők 21%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál egy 2013-as felmérés alapján Magyarországon. Mit tennének a fizetések összehangolása érdekében?

- A jogszabályok ma is előírják az egyenlő munkáért járó egyenlő bért, és a munkaügyi ellenőrök az ezt megsértő munkáltatókkal szemben bírságot szabhatnak ki. Ezt a szabályozást tovább szigorítanánk a "visszaeső" munkáltatók esetében, azaz az ismételten bizonyított diszkrimináció esetén meghatározott időre kizárnánk a közbeszerzési pályázatokból és az uniós fejlesztési támogatásokból.

Azonban tudjuk jól, hogy a gyakorlatban az ilyen jellegű jogszabályok alkalmazása nem könnyű feladat, ezért a jogszabályi előírások önmagukban nem elégségesek a probléma kezelésére. Legalább ilyen fontos a probléma valódi gyökereinek azonosítása.

A nők és a férfiak munkabére közötti különbség egyik fontos oka a családon belüli aránytalan munkamegosztás.

Magyarországon még mindig a nők vállalnak elsődleges szerepet mind a gyereknevelésben és az idős családtagok gondozásában, mind a háztartási munkában, még akkor is, hogy ha magasan képzettek és felelősségteljes munkájuk van. Emiatt kevesebbet tudnak túlórázni, esetleg többet is hiányoznak, azaz kevésbé rugalmas munkaerőnek számítanak a főnökeik szemében - ez az egyik oka a bérdiszkriminációnak.

Éppen ezért érdemi változás eléréséhez a családon belüli szerepeknek is kiegyensúlyozottabbá kell válniuk, azaz a férfiaknak is több szerepet kell vállalniuk az otthoni feladatokból. Ehhez elsősorban a gondolkodásmódot kell megváltoztatni: a skandináv országok pozitív példái azt mutatják, hogy azok a férfiak, akik legalább két-három hónapot töltenek otthon a kisgyermek gondozójaként a gyermek első életéveiben, később is nagyobb szerepet vállalnak a család mindennapi feladataiban. Ez lehetővé teszi, hogy az anya könnyebben térhessen vissza a munkaerőpiacra, és ott megbízhatóbb munkaerőként jelenjen meg. Ez ráadásul még a gyermekvállalási kedvre is pozitívan hat vissza a tapasztalatok szerint!

Éppen ezért, előzetes kiterjedt társadalmi vitát követően, kezdeményezni fogjuk a családtámogatási rendszer oly módon történő átalakítását, hogy az édesapák a gyermek életének első három évéből legalább három hónapot töltsenek gyeden vagy gyesen.

- Milyen családsegítő intézkedéseket hoznának?

- Számunkra elfogadhatatlan a jelenlegi kormányzatnak az a gyakorlata, amely különbséget tesz gyermek és gyermek között aszerint, hogy szegény vagy gazdag családba született-e, vagy hogy házastársi kapcsolatban nevelik-e szülei, vagy valamilyen más formájú családban. Jelenleg "többet ér" az a gyermek, akit házasságban élő, magas jövedelmű szülők nevelnek, a szegényebb gyerekeknek pedig egyre kevesebb jut, hiszen a családi pótlék és a gyes összegét hosszú évek óta nem emelték.

Ezért megemeljük a családi pótlék és a gyes összegét és bevezetjük az inflációhoz kötött évenkénti emelést. A családi adókedvezményt pedig úgy alakítjuk át, hogy az igazságosabb legyen az egy vagy két gyermeket nevelők számára.

A jól működő családpolitika azonban messze túlmutat a pénzügyi juttatásokon. A család anyagi biztonsága szempontjából alapkérdés, hogy az anya számíthasson arra, hogy a gyermekvállalást követően vissza tud majd térni munkahelyére. Ma a nők fele nem tud a gyed, illetve gyes után visszamenni korábbi munkahelyére, a legfeljebb alapfokú végzettségűek közül pedig tízből kilenc elveszíti a munkáját! Ezért haladéktalanul vissza kell állítani a várandósok és a gyeden, gyesen lévők munkahelyének védelmét! Emellett célzott járulékcsökkentéssel is könnyíteni kívánjuk a gyesről visszatérők álláskeresését.

Sok nő azért halogatja a munkába való visszatérést, mert nyolcórás állás mellett szinte megoldhatatlan feladatot jelent számukra a háztartásvezetés és a gyereknevelés. Ezért a versenyszférában célzott kedvezményekkel ösztönözzük a részmunkaidős és az atipikus foglalkoztatási formákat, az állami szférában pedig alanyi jogúvá tesszük a gyes mellett részmunkaidő biztosítását. (Papíron ez mai is így van, azonban nem jelenik meg elvárásként a közszférában a vezetők felé, hogy a szabály alkalmazását valóban lehetővé is tegyék.) Emellett a három hónapos apasági szabadság bevezetésének is az az egyik célja, hogy ösztönözze a családon belüli egyenletesebb munkamegosztás, ami a nők munkavállalását segíti.

Emellett a lakhatási helyzet javításának érdekében fejlesztjük a közösségi bérlakás szektort, hiszen sokan állami támogatással - például szocpollal - sem tudnak lakást vásárolni.

- Hogyan segítenék a nőket vissza a munkába úgy, hogy ne legyen probléma a gyerekek elhelyezése?

- A családtámogatási rendszer újszerű elemeként be fogjuk vezetni az úgynevezett bölcsődeutalványt, amely különösen fontos azokon a területeken, ahol nincsen elég önkormányzati bölcsődei férőhely. Ha a munkába visszatérő szülő ezt a támogatási formát választja, akkor a gyes összegével megegyező összegű utalványt kap a kisgyermek nappali elhelyezéséhez, amelyet magánbölcsiben, családi napköziben, alapítványi vagy egyházi intézményben is felhasználhat. Emellett még készpénzben a gyes felét is megkapja.

A bölcsődei utalvány is ösztönözni fogja további bölcsődei férőhelyek és családi napközik létrehozását, hiszen a három év alatti gyerekek ellátására nagyságrendileg kell növelni a férőhelyek számát. Az óvodák esetében a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit kell csökkenteni.

A férőhelyek bővüléséhez felül kell vizsgálni az intézmények fizikai adottságaira vonatkozó előírásokat is, hiszen különösen a bölcsődék és a családi napközik esetében ezek megdrágítják a létrehozást és a fenntartást egyaránt.

- Milyen intézkedéseket hoznának a családon belüli, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében, valamint a gyermekvédelem területén?

- A családon belüli erőszakra vonatkozó jogszabályok betartatása és képviselete hatékonyabb kell, hogy legyen a jelenleginél. Fontos a távoltartás további szigorítása és kiterjesztése azokra is, akik nem élnek házasságban a bántalmazottal. Anyagi teher nem sújthatja a bántalmazottakat.

Fontos a bántalmazottakat védő és ellátó intézményrendszer kibővítése, a civil szervezetek bevonása, a megfelelő finanszírozás megteremtése, valamint az érintett hatóságok - rendőrség, bíróság - képviselőinek alapos, célzott képzése. Fontos emellett a társadalomban is jobban tudatosítani, hogy milyen kiterjedt probléma a családon belüli erőszak, és hogy ennek csökkentésében az érintettek környezetében élőknek is szerepe és felelőssége kellene, hogy legyen annyiban, hogy jelzik az érintett hatóságok vagy az iskola felé, ha erőszak jeleit tapasztalják.

Azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nagyobb arányban járjanak a fejlesztésük szempontjából különösen fontos óvodába, 25 ezer forintra emeljük az óvodáztatási támogatást. A 16 óráig tartó, valójában tartalom nélküli iskola helyett a tanoda programokat fejlesztjük tovább azok finanszírozásának kiszámíthatóbbá tételével. A rászoruló gyerekeknek biztosítjuk, hogy az iskolai szünidő alatt közösségi programokon is részt vehessenek.

Az iskolarendőrök helyett az iskolákban több pszichológusra, fejlesztőpedagógusokra, szociális szakemberek bevonására van szükség.
A leghátrányosabb helyzetű térségekben célzottan létszámbővítéssel fejlesztjük a védőnői szolgálatot és a gyermekjóléti alapellátást. Emellett kiterjesztjük a Biztos kezdet programot, ennek keretében további gyermekházakat hozunk létre, ahol a nehezebb körülmények között élő családoknak nemcsak a gyerekeivel foglalkoznak, hanem a szülők is segítséget kapnak szülői feladataik megtanulásához, de akár más problémáik kezeléséhez is.

- Változtatnának-e a gyerekek étkeztetésén?

Kormányra kerülésünk után első intézkedéseink között fog szerepelni a gyermekéhezés felszámolása, a közétkeztetés rendszerének hétvégékre és iskolai szünetekre való kiterjesztése révén, valamint az ételek minőségének javítása.

Képek forrása: Facebook/Együtt

• szabó tímea
• bajnai gordon
• belföld
• választások
• választás 2014
• szabó rebeka
• Együtt-PM
• Terasz