Fontos lépésre készül a minisztérium: még az unokáid életére is hatással lesz

Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlat-változási stratégia tervezete. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - NFM - által a kormány honlapján közzétett dokumentum szerint Magyarország fokozatosan tér át az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra.

Erre a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembevétele miatt van szükség. A több mint 220 oldalas dokumentum vezetői összefoglalója kiemeli: az éghajlatváltozás veszélyezteti a nemzeti - természeti, humán és gazdasági - erőforrásokat.

A cél a természeti értékek, az erőforrások - termőföld, ivóvíz, biológiai sokféleség - és a kulturális kincsek megőrzése, valamint az emberi egészség kiemelt védelme.  A tervet március 16-ig lehet véleményezni.

Változó körülmények

Az Országgyűlés az első éghajlat-változási stratégiát 2008-ban fogadta el. Ennek felülvizsgálata nyomán készült el a 2014-2025-re, kitekintéssel 2050-re vonatkozó második stratégia tervezete 2013-ban, amit 2015-ben nyújtottak be a parlamentnek. A 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi megállapodás nyomán viszont indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata és átdolgozása, ez a munka fejeződött most be.

Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1°C-os hőmérséklet-emelkedéssel számolnak a szakemberek. Az évszázad végére pedig a nyári hónapokban több mint 4°C-os melegedés is lehet.

Az éves csapadékösszegben nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik: a nyári csapadék a következő évtizedekben 5%-kal, az évszázad végére akár 20%-kal is csökkenhet, míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál. Hosszabb szárazság nyáron, míg nagy mennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb.

Csökkentik a károsanyag-kibocsátást

Az átdolgozott stratégia három fő részből áll. Az úgynevezett hazai dekarbonizációs útitervben rögzítik az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait. Megjegyzik, hogy az ilyen gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező, amit jórészt az alacsony egy főre eső energiafogyasztásnak, az energiatermelésen belül az atomenergia és a relatíve alacsony fajlagos kibocsátású földgáz dominanciájával magyaráznak.

A stratégia szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés megvalósítása nem jelent versenyképességi korlátot a magyar gazdaságnak, sőt, az innováció és a zöldgazdaság-fejlesztés révén hozzájárulhat a termelő ágazatok modernizációjához és Magyarország újraiparosításához.

A villamosenergia-termelés károsanyag-kibocsátásának szempontjából meghatározó lépés lehet középtávon a Paksi Atomerőmű kapacitáspótlása, az átmenetileg megnövekvő atomenergia-kapacitás - a régi és új blokkok párhuzamosan futása - a 2020-as évek végén, a 2030-as évek elején jelentős kibocsátás-csökkenést okoz - emelik ki.

A dekarbonizációs ütemterv célkitűzései között szerepel többek között a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergia-termelés, az épületfűtés és a közlekedés területén, valamint a szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak - fák, erdők - növelése.

Hangsúlyozzák továbbá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítását, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar egyes ágazatai területén, és a villamosenergia-termelésben. Mindezek hozzájárulhatnak a korábban célul kitűzött 20%-os energiahatékonyság javuláshoz a szakértők szerint.

Alkalmazkodás és partnerség

A dokumentum második fő része a nemzeti alkalmazkodási stratégia, ami az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelésére alapul.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hazai kereteit és lehetőségeit meghatározva a célok között rögzíti többek között a természeti erőforrások készletek védelmét, valamint a sérülékeny térségek és sérülékeny ágazatok - többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az energetika, a közlekedés, az épületszektor, a telekommunikáció, a hírközlési rendszerek - rugalmas és innovatív alkalmazkodásának támogatását, valamint a társadalom alkalmazkodóképességének javítását.

Az átdolgozott, második éghajlat-stratégia harmadik kiemelt része a partnerség az éghajlatért szemléletformálási terv, amely hangsúlyozza a klímatudatosság és a fenntarthatóság szempontjainak integrálását a társadalomban. Ebbe a médiát, az egyházakat, valamint civil és tudományos szervezeteket is bevonnának.

• klímaváltozás
• tudomány és technika
• terv
• környezetvédelem
• globális felmelegedés
• zöld energia
• föld
• magyarország
• Terasz