Te hol laksz?

A születéskor várható élettartam az 1990-es években az 1930-as évek értékére esett vissza: évente 33 ezren haltak meg rosszindulatú daganatos betegség miatt.

Jelenleg 1 millió alkoholista él az országban, ráadásul a magyarok világelsők az egy főre jutó cigarettafogyasztásban. Az egészségromlás ilyen óriási mértékéért azonban nemcsak az egyén a felelős.

Szerencsétlen egybeesések

A fokozódó környezetszennyezés, az egészségtelen munkakörülmények, a megoldatlan lakásviszonyok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több ember betegszik meg. Az általános egészségromlás okait 90%-ban a társadalmi és a biológiai környezet romlásában kell keresni.
A betegség sok károsító tényező szerencsétlen együtthatásakor jelenik meg: azok, akik több kockázatos tényező kereszttüzében élnek, hamarabb vesztik el testi és lelki egyensúlyukat.

Budapesten, a VII. kerületben élő férfiak átlagosan öt évvel korábban halnak meg, mint azok, akik a zöldövezeti XII. kerületben laknak. A Belváros ólomszennyezettsége időnként huszonhétszeresig terjedő mértékben múlja felül a határértékben megadott szintet. A benzpirén - rákkeltő szénhidrogén - szennyezettség gyakran húsz-harmincszorosan lépi túl az engedélyezettet. A légúti asztma előfordulása Budapesten az elmúlt évtizedben a kétszeresére emelkedett.

Nem foglalkozunk az egészséggel

A fejlett országokban évtizedek óta a nemzeti jövedelem 8-10%-át fordítják egészségügyre, hazánkban alig 4%-át. Holott a környezetszennyezés, a dohányzás, az idegeskedés és a munkahelyi ártalmak megszüntetésével a daganatos betegségek 80%-a megelőzhető lenne! Elsődleges kiváltó okként az összes daganatos megbetegedés tizedét munkahelyi ártalom okozza.

Dr. Farkas Ilona, a Rák Ellen az Emberért, a Holnapért Alapítvány titkára szerint a polgár maga is sokat tehet egészségéért. Meg kell tanulni a vegyi anyagok szakszerű használatát a háztartásban és a munkahelyen egyaránt. Nem célszerű szoláriumozni, a déli órákban napozni, és ha máshogy nem megy, igenis el kell költözni a szennyezett területekről, az engedély nélküli szemétlerakók szomszédságából, elektromos erőművek közeléből.

A doktornő azt is hangsúlyozza, hogy az egészség és a betegség nem választható szét pontosan. Az az ember is érezheti egészségesnek magát, aki combnyaktörés miatt fémbeültetésre szorult, vagy az a cukorbeteg is, aki folyamatos inzulin-injekciókkal tartja karban állapotát. Az ember együtt él sokfajta maradandó károsodással, aminek visszafordítására nem képes az orvostudomány, de kezelésére annál inkább!

Dr. Tompa Anna, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet munkatársa azt kutatja, miért növekszik a rákos megbetegedések gyakorisága a jóléti társadalmakban. Tanulmányában leírja, hogy az ősi kultúrákban a helyes életmód örökségként szállt apáról fiúra. Úgy vélték, hogy a betegség "rontás", az ember szenvedésével bűnhődik vétkeiért. Tapasztalati tényekre alapozott tudással rendelkeztek arról, hogyan lehet a betegséget megelőzni. Az arab, a zsidó és az egyiptomi kultúra vallási törvényei igen jó gyakorlati tanácsokat adtak a fogyasztható ételekről, megszabták, hogy mi mivel ehető együtt. A böjt és a meditáció a test és a lélek megtisztulását szolgálta.

Évi 4 millió liter kosz tüdőnként

Hazánk a világ kén-dioxid-termelésének 1%-át engedi a levegőbe. A levegőbe bocsátott szennyező anyagok nagy része pedig visszahullik a talajra, és ezzel kétszeresen szennyezi a környezetet.

Kertai Pál vizsgálataiból kiderül, hogy a lakosság 45%-a szennyezett, 30%-a pedig súlyosan szennyezett levegőjű területen él. Ez jelentős kockázati tényező, mert az emberi tüdő 100 négyzetméternyi légzőfelületén percenként 100 liter levegő áramlik át, ami lehetővé teszi az oxigéncserét, de egyben a szennyeződés bevitelét is. Egy év alatt a légutakban 4 millió liter szennyezett levegő fordul meg, ezt kell a szervezetnek óriási energia befektetésével megszűrnie. Vagyis a légzés révén az ember biológiai levegőtisztítást végez.

Ivóvíz a csatornából

Magyarország óriási iparvidékek vízgyűjtő területe. A folyók 94%-a külföldről érkezik szennyezetten, majd itthon tovább folytatódik a pusztítás. A folyók tisztítatlanul fogadják be a szennyvizet, a nagyvárosok csatornái a Dunába és a Tiszába vezetnek, holott az ivóvizet is ezekből a folyókból nyerik. A klórozott ivóvíz 13 féle rákkeltő klórvegyületet tartalmaz. Az ivóvíz minőségének éves vizsgálata során az Országos Közegészségügyi Intézet a vízminták felét találja egészségre ártalmasnak. A kutak 87%-a kifogásolható minőségű vizet ad, ami jól mutatja a talajvíz szennyezettségét.

Budapest lakossága napi 1 millió köbméter szennyvizet termel, a szennyvíztisztító képesség ennek kevesebb, mint egyötöde. A többi szenny egyenesen a Dunába ömlik!

1996 végére elkészült Budapest részletes rendezési terve, azonban a továbbiakban sem jut pénz új szennyvíztisztító létesítésére. Az apró javulást csak a meglévő tisztítóművek kapacitásának fokozása adná.

• daganat
• rák
• tüdőbetegség
• város
• Terasz