Nagy dzsemteszt
Mellékízzel és híg zselével
A dzsemeknek elméletileg legalább 35%-ban kell gyümölcsöt tartalmazniuk, ám a gyakorlat egészen mást mutat.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Rohanó világ ide, korszerű késztermékek oda, bizonyára te is változatlanul szereted az igazi gyümölcs ízeivel kényeztető dzsemeket. A pillanatot, amikor a vasárnapi reggelinél a vajjal vékonyan megkent kiflin, kalácson megérzed a kajszidarabokat rejtő házi dzsem ízét. De vajon milyenek a boltokban kapható fajták?

Cukorral és anélkül

Cukor nélkül elsősorban a szilvát, a szőlőt és a cseresznyét főzik, míg a többi gyümölcsöt a főzés során olyan arányban cukrozzák, amennyi a mag nélküli, nyers gyümölcs súlya.

A cukornak nemcsak az édesítésben, hanem a tartósításban is szerepe van, ezért nem helyettesíthető mesterséges édesítőszerrel. A kész házi lekvárt a főzés után lezárt befőttesüvegben "dunszt"-ba teszik, takarókba bugyolálják, abban hagyják lassan kihűlni. Ez tehát a lekvárfőzés módja. De miben különbözik ettől a dzsem? Különbözik-e egyáltalán? A dzsem és a lekvár között lényegi különbség van. A dzsem darabos, és a gyümölcs rostjait is tartalmazza, esetleg megpuhult gyümölcsszemek is maradnak benne. A lekvár összetevőit viszont alaposan elfőzik, így nem lehetnek benne gyümölcsdarabok.

A szabály az szabály

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a dzsem nem más, mint cukor, pulp - gyümölcshús -, gyümölcspüré és víz megfelelően kocsonyás állományú keveréke. Kivétel a citrusdzsem, ami készülhet egész, csíkozott és szeletelt gyümölcsből is. A dzsemek esetében 1000 gramm késztermék gyümölcshús- és gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb, mint 350 gramm. A piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében ugyanez 250 gramm, gyömbérnél 150 gramm, kasualmánál 160 gramm, passiógyümölcsnél 60 gramm.
Extradzsem-felirat azokra az üvegekre kerülhet, amelyek tartalma a következő: cukor, sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állapotú keveréke. A csipkebogyó, a magnélküli málna, feketeszeder, fekete ribiszke, áfonya és piros ribiszke extradzsem készülhet az adott gyümölcsből álló sűrítetlen püréből is.

Mindent bele!

A tesztbe igyekeztünk minden olyan gyümölcsöt beválogatni, ami népszerű a fogyasztók körében. Így nem maradtunk meg a sárgabarack-szamóca-szilva hármasának körében, hiszen sokan a málnát szeretik, míg mások a meggyet favorizálják, megint mások az áfonyát kedvelik. A felsorolt gyümölcsfajtákból készült dzsemeket több élelmiszerláncból szereztük be. Összesen húsz mintát vizsgált meg a szakértőkből és laikusokból álló csapat - a vizsgálók most sem láthatták, hogy melyik gyártó üvegéből került a minta a tányérjukra.

Volt sűrű darabos, de akadtak híg zselés minták is

A vizsgálat a minták állagának megszemlélésével kezdődött. A dzsemekkel szemben támasztott alapkövetelménynek, nevezetesen, hogy sűrű, gyümölcsdarabokban gazdag legyen, kevés minta felelt meg. A sárgabarackok között volt olyan, amelyik annyira híg volt, hogy folyt, akadt, amelyik szétvált vízszerű cukros lére és dzsemre. Nem volt ez másként a szilváknál sem, a kifogás általános volt, túlságosan zselések, folyósak a minták. A sorban a szamócák következtek, majd a málnák, aztán a meggyek, végül, de egyáltalán nem utolsósorban az áfonyák. A dzsemek állagát illetően a bírálók véleménye nem változott, kevés olyan termék került a szemük elé, ami az elvárható jellegzetes, az adott gyümölcs színvilágának megfelelő, és kellőképpen darabos, sűrű lett volna.

Szagolgattuk, ízlelgettük

Ami a termékminták illatát illeti, a bírálati lapok tanúsága szerint gyakori vélemény volt a jellegtelen illat, előfordult nem egyszer, hogy az illat kevéssé volt jellemző az adott gyümölcsre, néhány esetben pedig enyhe mellékillat volt érezhető. Hasonló vélemények fogalmazódtak meg az ízeknél is: a szakértők savanyúnak, kellemetlennek és jellegtelennek minősítették a dzsemeket. Mindezek ismeretében nem csoda, ha arra a kérdésre, hogy mennyire harmonikus a kóstolt termék, kevés olyan válasz született, hogy a dzsem harmonikus, az adott gyümölcs ízvilágára jellemző, nem csupán cukros, esetleg egyenesen karamella ízű.

Az első 4 helyezett, meg a sereghajtó

A kapott pontok összegzése és súlyozása után a tesztbe válogatott termékek közül kiváló eredményt ért el a Bogica Prémium szamócadzsemje, a St. Dalfour Gyümölcsvarázs extra gyümölcstartalmat ígérő eperdzsemje, a Darbo Maraska Extra meggydzsemje és a Vitamor Áfonya extra dzsemje. Egyetlen termék került a még megfelelt kategóriába, nevezetesen a Bogica Delicious Sárgabarackdzsemje: folyós, ráadásul fura mellékízű volt. Utóbbi tény azért is figyelemreméltó, mert ugyanaz a gyártó jegyzi a sereghajtót, amelyik a kiváló eredményt elért szamócadzsemet is.

Zselésítő? Minek?
A zselésítőszerek csökkentik a főzési időt, és növelik a pektintartalmat. A gyümölcsök zselésedését a bennük található pektin okozza, amely olyan heteroszacharid, amely egyebek mellett a gyümölcsök sejtfalából állítható elő. Minél több pektin van a gyümölcsben, annál keményebb lesz a belőle készített dzsem. A pektintartalom függ az érettségi foktól is.
Magas pektintartalmú gyümölcsök: alma, fekete áfonya, vörös áfonya, ribiszke, birsalma, berkenye.
Közepes pektintartalmú gyümölcsök: sárgabarack, őszibarack, körte, szeder, málna, ringló szilva, szilva, egres, citrusfélék.
Alacsony pektintartalmú gyümölcsök: eper, cseresznye, kiwi, bodza, szőlő, rebarbara.

Olvashatatlan címkék, kissé borsos árak

Ami a termékek csomagolását illeti, lényegi eltérést nem mutattak a tartalmukhoz képest. Bizony akadtak olyan üvegek, amelyek felirata olvashatatlan volt, vagyis ezek alapján nem tudnak a fogyasztók tájékozódni. Vannak gyártók, akik azt a hibát követik el, hogy hosszan sorolják, mi mindent nem tartalmaz a termékük, pedig éppen az lenne a kötelességük, hogy azt adják meg pontosan, amiből készült az adott élelmiszer. Megtörtént, hogy a magyar felirat néhány szóra korlátozódott, ugyanakkor angol nyelven teljes összetevőlista szerepelt az üvegen.

Ami az árakat illeti, ebben az esetben egyáltalán nem igazolódott, hogy a drága jó is. Például a Zentis 659 forintért árusított sárgabarackja csupán közepes lett, a kiváló Bogica szamóca pedig csak 249 forintba került. Igaz, valamivel kisebb kiszerelésben.

2008. február 14-től már kapható az újságárusoknál a Kosár – a fogyasztók magazinja reklámmentes fogyasztói magazin legújabb száma!

A Kosár Magazin februári számának tartalmából:
  • Valami van, de nem az igazi – 20 dzsemből csak 4 lett kiváló
  • Szabadon választhatunk, csak nincs miből? Változik a villanyszámla
  • Hol a legolcsóbb? 13 tartós élelmiszer – 13 beszerzési forrás
  • Sima ügy? Elektromos borotvák tesztje
Kosár – a fogyasztók magazinja
FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ, HASZNOS és ÉRDEKES
Kiadja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
www.kosarmagazin.hu
kosar@ofe.hu
Tel: 392-5285
Tel/fax: 392-5287
Ezt is szeretjük