Az egész ország rajongott érte, mégis szegényen halt meg - Déryné életét a pesti árvíz tette tönkre

Az első magyar opera-énekesnő, Déryné Széppataki Róza élete tele volt fordulatokkal.

Déryné Széppataki Róza élete
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Déryné Széppataki Róza korának ünnepelt színésznője volt, aki a legnehezebb áriákat is könnyedén elénekelte. Élete végét mégis visszavonultan, sivár körülmények között töltötte. 

Így lett a kis Rózából az első magyar opera-énekesnő

Róza 1793. december 23-án született Schekenbach Rozália néven Jászberényben, orvoscsaládba. 16 éves korában anyja Pestre küldte németet tanulni, Róza itt ismerkedett meg a színjátszással. Miután próbajátékán elbűvölte hangjával a német karmestert, 1810-ben csatlakozott Vida János Pesten szereplő színtársulatához, ahol színjátszást és éneklést tanult. Ekkor változtatta nevét a jobban csengő Széppatakira az igazgató tanácsára. Húszévesen feleségül ment a társulat színészéhez, Déry Istvánhoz, akinek a nevét szintén felvette. 

Déryné szobra Budapesten, a Horváth-kertben. Ligeti Miklós eredeti (1935-ös) szobrának másolata, Polgár Botond műve.
Déryné szobra Budapesten, a Horváth-kertben. Ligeti Miklós eredeti (1935-ös) szobrának másolata, Polgár Botond műve.

Róza a legnehezebb szerepeket is elénekelte, a hangját pedig folyamatosan képezte. Többek között Erkel Ferenctől vett énekórákat. De az éneklés mellett a német darabok magyarra fordításával és jelmeztervezéssel is foglalkozott. Férje egyre nehezebben viselte felesége sikerét, agresszív viselkedése miatt Róza hamar el is hagyta, nevét viszont megtartotta. 1815-ben Miskolcra került, ahol négy boldog évet töltött az egyre népszerűbb színésznő, majd az országot járta vándortársulatával. 1823-ban a kolozsvári első magyar kőszínház szerződtette, ahol végleg a csúcsra ért.

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Csillogás után nyomor

Déryné a vándorszínészet korának legnagyobb sztárja volt, Bellini, Mozart és Weber operáiban is szerepelt. És ő játszotta Melinda szerepét a Bánk bán ősbemutatóján. Öltözködése hatott a divatra, számos portré és vers született róla, egy hódolója még ezer forintot is adott volna egy csókjáért - ami akkoriban több millió forintnak megfelelő összeg volt -, de a színésznő visszautasította az ajánlatot. A nagy csillogás közepette Róza már ekkor is anyagi gondokkal küzdött túlzott költekezése miatt, az 1838-as pesti árvíz idején pedig alaposan meg is fázott, ami negatív hatással volt a hangjára.

Ezek után egyre több kritika érte a teljesítményét, többször is kifütyülték, végül 54 évesen vonult vissza a színpadtól. Visszaköltözött férjéhez Diósgyőrbe, akinek halála után testvéréhez költözött, hogy ne haljon éhen. Szerény körülmények között töltötte élete utolsó éveit, de még egyszer keresztfia, Egressy Ákos kérésére szerepelt a miskolci színpadon. A Nemzeti Színháztól kiutalt segélyből pedig megírta visszaemlékezéseit, ami a kor egyik legfontosabb beszámolója lett. Az egykori primadonna 1872-ben, 78 évesen hunyt el Miskolcon. 

Grófnőként is a munkásokat támogatta - A háború alatt mentőt is vezetett Andrássy Katinka

Vörös grófnőnek is nevezték az Andrássy család egyik leghíresebb női tagját.

Elolvasom

(Borítókép:  Déryné Széppataki Róza színésznő portréja. Szathmáry Pap Károly litográfiája (1834), forrás: Wikipedia/TiborkaJáróka

Cikken belüli kép forrása: Wikipedia/Akela3 )

Ezt is szeretjük