Legalább 30 testet felboncolt életében: így térképezte fel Da Vinci az emberi szervezetet
Da Vinci elképesztő rajzokat készített az emberi test tanulmányozása közben.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Leonardo Da Vinci idejében egyre élesebb figyelem irányult az emberi testre a tudományban és a művészetben is. A polihisztor anatómiai érdeklődése Verrocchio műhelyében folytatott inaskodása során ébredt fel ez iránt igazán.
Hatott rá Leon Battista Alberti teoretikus 1435-ös Della pittura, azaz A festészetről című értekezése is. Alberti arra buzdította a festőket, hogy az emberi alakot úgy ábrázolják, ahogyan azt a természet megalkotta, azaz a csontvázból és az izomzatból, az anatómiának megfelelően építsék fel, és csak végül fessék fel rá a bőrt.
Amikor először boncolt, Leonardo már több éve Milánóban, abban a városban élt, ahol legkorszerűbb orvosi vizsgálatokat végezték. Eredetileg művészi fejlődése érdekében folytatott anatómiai tanulmányokat, ám az 1490-es évekre fókusza egyre inkább a test működésére fordult át. Kíváncsian tárta fel a test felépítését, lenyűgözte az ember fizikai működése, ugyanis a természet teremtményeként tekintett rá. 20 éven át Milánóban, majd Firenze és Róma kórházaiban is végzett boncolásokat, illetve Paviában, Marcantonio della Torre orvos-anatómussal is együtt dolgozott. Mintegy 30 holttestet boncolt fel életében.
Da Vinci és az emberi test
A következő képeken bemutatunk néhányat Da Vinci emberi testről készített rajzaiból, feljegyzéseiből. A Vitruvius-tanulmány különösen jelentős mérföldkő volt tanulmányai sorában, mert egy igen érdekes dologra mutatott rá.
Leonardo legtöbb anatómiai munkájában az emberi test csontvázával és izmaival működik.
Érdekelte a test mechanikája, mozgása, így jutott el végül a belső szervek tanulmányozásához is.
Behatóan megfigyelte a tüdő és a szív működését, mint az élő szervezet fő meghajtóit.
Ugyanilyen érdeklődéssel vizsgálta az agyat is.
Úgy gondolta, anatómiai rajzai minden leírt szónál többet mondanak.
Ábráit elnézve több száz év elteltével is igazat adhatunk neki.
Tanulmányai a reneszánsz tudomány jelentős eredményeit képezik.
Egy híres vázlata, a Vitruvius-tanulmány a test méretarányait vizsgálta, Vitruvius, az építész elvei alapján. Rámutatott, hogy az arányok valóban tetten érhetők, például az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
