Legalább 30 testet felboncolt életében: így térképezte fel Da Vinci az emberi szervezetet

Leonardo Da Vinci idejében egyre élesebb figyelem irányult az emberi testre a tudományban és a művészetben is. A polihisztor anatómiai érdeklődése Verrocchio műhelyében folytatott inaskodása során ébredt fel ez iránt igazán.

Hatott rá Leon Battista Alberti teoretikus 1435-ös Della pittura, azaz A festészetről című értekezése is. Alberti arra buzdította a festőket, hogy az emberi alakot úgy ábrázolják, ahogyan azt a természet megalkotta, azaz a csontvázból és az izomzatból, az anatómiának megfelelően építsék fel, és csak végül fessék fel rá a bőrt.

Amikor először boncolt, Leonardo már több éve Milánóban, abban a városban élt, ahol legkorszerűbb orvosi vizsgálatokat végezték. Eredetileg művészi fejlődése érdekében folytatott anatómiai tanulmányokat, ám az 1490-es évekre fókusza egyre inkább a test működésére fordult át. Kíváncsian tárta fel a test felépítését, lenyűgözte az ember fizikai működése, ugyanis a természet teremtményeként tekintett rá. 20 éven át Milánóban, majd Firenze és Róma kórházaiban is végzett boncolásokat, illetve Paviában, Marcantonio della Torre orvos-anatómussal is együtt dolgozott. Mintegy 30 holttestet boncolt fel életében.

Da Vinci és az emberi test

A következő képeken bemutatunk néhányat Da Vinci emberi testről készített rajzaiból, feljegyzéseiből. A Vitruvius-tanulmány különösen jelentős mérföldkő volt tanulmányai sorában, mert egy igen érdekes dologra mutatott rá.

• da vinci
• test
• ember
• tanulmány
• érdekesség
• Terasz