Meglepő, mire használták fel a történelem során a csontokat - Öltek és gyógyítottak is velük

A csontok titkokat őriznek a múltból, a régészek által kiásott maradványok ősi történeteket idéznek fel, és rengeteg mindent elárulnak a régmúlt emberéről és annak mindennapjairól. 

A csontok azonban nem csak a történelem számára fontosak, az őskorban ugyanis rengeteg mindenre felhasználták az emberek és állatok csontmaradványait. 

Erre használták fel a csontokat

Tartósításra

A 2000-es évek elején izraeli építőmunkások egy hatalmas kőbarlangra bukkantak. Ezt követően 2019-ben a Tel-avivi Egyetem kutatói által készített tanulmányban úttörő bizonyítékok kerültek elő, amik alapján arra lehetett következtetni, hogy a körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt élt őskori emberek egyedülálló módon tartósították az élelmet. A levadászott dámszarvasok tetemét bevonszolták a barlangba, a húst és a zsírt eltávolították, majd a megmaradt csontokat tartósításra használták fel a csontvelőnek köszönhetően.

Gyógyításra

Kínában ősi "sárkánycsontokkal" gyógyítottak. Na persze ezek valójában nem sárkányoktól, sokkal inkább sok-sok millió éves dinoszauruszok fosszíliáiból származtak. A vidéki falusiaknak azonban fogalmuk sem volt arról, hogy ezek a csontok régészeti értékkel bírnak. Ehelyett úgy gondolták, hogy a figyelemre méltó maradványok különleges gyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek. Így hát ledarálták a csontokat, és különböző betegségek esetén elfogyasztották őket. A helyiek így csillapították a szédülés, a vérhas és a malária kínzó tüneteit. 

Gombként

Az i. e. 2000-ig visszanyúló régészeti lelőhelyeken csontból készült, gombokra emlékeztető tárgyakat fedeztek fel. Ezek a gombok azonban korántsem voltak olyanok, mint mai társaik. A 13. századbeli Párizsban megjelenő gombkészítő céhek arra szakosodtak, hogy csontból és fából gombokat készítsenek. Ekkoriban még főleg esztétikai és dekorációs célt szolgáltak, bár némelyikük már egyben tartotta a ruhákat. Az antik, csontból készült gombok sokkal nehezebbek és nagyobbak voltak, jellemzően szarvasmarhák sípcsontjából készültek.

Fegyverként

A vadonban a csontok fegyverként is szolgáltak. Összetört szarvascombcsontokból faragtak késeket, amik így késszerű, szúrásra alkalmas eszközökké váltak. Az észak-amerikai Clovis-népek még hegyes lövedékeket is készítettek csontból, illetve fából. A clovisokon kívül az apacsok lovak, szarvasok, bivalyok és medvék állkapocscsontjaiból készítettek bunkósbotokat. A fogakat gyakran érintetlenül hagyták, sőt a látvány kedvéért még meg is csiszolták őket.

Kezdetleges házként

Őseink ügyesen használták fel az őket körülvevő dolgokat. A gyapjas mamutok csontjait és agyarait felhasználva például kezdetleges kunyhókat, menedékeket, szélvédőket készítettek. A csontokat összekötötték, és földbe szúrták ahhoz, hogy megálljanak. Az így készült apró épületek meglepően tartósak voltak. A dél-amerikai ősök óriás tatuk páncélszerű héjait használták fel menedéképítésre. 

Ételalapanyagként

India mai napig gasztronómiai kincsként ünnepli a csontvelőt. A "nihari" néven ismert curryszerű ételt zamatos marha- vagy báránycombdarabokból készítik. A csontvelő zselés állaga bársonyos gazdagságot kölcsönöz az ételnek, ami aztán fokozza az ízeket is. Irán kiterjedt sivatagaiban a csontvelő fogyasztása hagyománynak számít. A "dizi" egy népszerű pörkölt, amit csontvelővel, csicseriborsóval és aromás fűszerekkel főzött zsenge bárány- vagy marhahússal tálalnak.

Ilyen volt a nők teste 7000 éve - Olvass tovább!

Nehéz fizikai munkára utal, hogy az újkőkori nők karja erősebb volt, mint a mai elit evezősöké - állapította meg ősi csontok elemzésével egy új brit tanulmány.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• történelem
• csont
• gyógyítás
• őskor
• ókor
• Terasz