Különös jelenséget vettek észre Csernobil környékén: ez történt a vadállatokkal

Négy évtizeddel a csernobili atomkatasztrófa után a térség még mindig lakhatatlan az ember számára, ugyanakkor a természet egészen váratlan módon alakította át a vidéket. A kizárási zóna mára egy sajátos ökológiai területté vált, ahol az emberi jelenlét hiánya új folyamatokat indított el.

Csernobili állatok

Az 1986. április 26-i robbanást követően teljes városokat ürítettek ki, a radioaktív szennyezés pedig Európa nagy részére kihatott, és számos áldozatot követelt. A korábban lakott területek elnéptelenedése azonban hosszú távon lehetőséget teremtett arra, hogy a vadon visszavegye az uralmat a romok felett. Újabb rejtély ütötte fel a fejét Csernobilban, kék kutyák kóborolnak az utcákon - az Index cikkéhez katt ide.

A kutatók megfigyelései szerint farkasok és barna medvék is visszatértek a régióba, amelyet egykor az ember teljesen elhagyott. Denisz Visnyevszkij, a Csernobili Sugárzás- és Ökológiai Bioszféra-rezervátum osztályvezetője ezt a folyamatot kifejezetten figyelemre méltónak nevezte.

Különösen látványos az 1998-ban kísérleti céllal betelepített przsevalszkij-lovak története, amelyek nemcsak túlélték a környezetet, hanem szaporodtak is, és számuk mára elérte a mintegy 130 egyedet. A szakemberek szerint ez azért is jelentős, mert ezek a példányok a világ utolsó vadlovai közé tartoznak, és egykor az eurázsiai sztyeppék meghatározó lakói voltak.

Bár a sugárzás továbbra is jelen van, a tudósok nem tapasztaltak tömeges pusztulást az állatvilágban, ugyanakkor bizonyos változásokat észleltek, például egyes békafajok sötétebb bőrszínét vagy a madaraknál a szürkehályog gyakoribb kialakulását. A csernobili zóna így egyszerre szolgál figyelmeztetésként és különleges példaként arra, miként képes az élet alkalmazkodni még a legszélsőségesebb körülményekhez is.

Fotók: Getty Images

• csernobil
• állatvilág
• atomkatasztrófa
• állatok
• sugárzás
• Terasz