Különös jelenséget vettek észre Csernobil környékén: ez történt a vadállatokkal
Csernobil árnyékában egy olyan ökoszisztéma született, amelyre senki sem számított 1986-ban.
Négy évtizeddel a csernobili atomkatasztrófa után a térség még mindig lakhatatlan az ember számára, ugyanakkor a természet egészen váratlan módon alakította át a vidéket. A kizárási zóna mára egy sajátos ökológiai területté vált, ahol az emberi jelenlét hiánya új folyamatokat indított el.
Csernobili állatok
Az 1986. április 26-i robbanást követően teljes városokat ürítettek ki, a radioaktív szennyezés pedig Európa nagy részére kihatott, és számos áldozatot követelt. A korábban lakott területek elnéptelenedése azonban hosszú távon lehetőséget teremtett arra, hogy a vadon visszavegye az uralmat a romok felett. Újabb rejtély ütötte fel a fejét Csernobilban, kék kutyák kóborolnak az utcákon - az Index cikkéhez katt ide.

A kutatók megfigyelései szerint farkasok és barna medvék is visszatértek a régióba, amelyet egykor az ember teljesen elhagyott. Denisz Visnyevszkij, a Csernobili Sugárzás- és Ökológiai Bioszféra-rezervátum osztályvezetője ezt a folyamatot kifejezetten figyelemre méltónak nevezte.
Különösen látványos az 1998-ban kísérleti céllal betelepített przsevalszkij-lovak története, amelyek nemcsak túlélték a környezetet, hanem szaporodtak is, és számuk mára elérte a mintegy 130 egyedet. A szakemberek szerint ez azért is jelentős, mert ezek a példányok a világ utolsó vadlovai közé tartoznak, és egykor az eurázsiai sztyeppék meghatározó lakói voltak.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Bár a sugárzás továbbra is jelen van, a tudósok nem tapasztaltak tömeges pusztulást az állatvilágban, ugyanakkor bizonyos változásokat észleltek, például egyes békafajok sötétebb bőrszínét vagy a madaraknál a szürkehályog gyakoribb kialakulását. A csernobili zóna így egyszerre szolgál figyelmeztetésként és különleges példaként arra, miként képes az élet alkalmazkodni még a legszélsőségesebb körülményekhez is.
Különös gombát találtak a csernobili atomerőműben: egyre több van belőle
Nagyon jól érzi magát ez a különös gomba a csernobili atomerőműben, és nem is akármiért.
ElolvasomFotók: Getty Images
OLVASD EL EZT IS!















