Rejtett veszély, amitől szürkehályog alakulhat ki: ezt nem szabad félvállról venni

A szürkehályog (katarakta), vagyis a szemlencse súlyos elhomályosodása az egész világon vezető vaksági ok. Noha a betegség kialakulását leggyakrabban az UV-sugárzással, az öregedéssel, a cukorbetegséggel vagy a dohányzással hozzák összefüggésbe, szakértők szerint egy eddig alábecsült tényező is komoly szerepet játszhat benne: a kékfény.

A szürkehályog kialakulása a kékfénytől

A Robin Haag, Nicole Sieber és Martin Heßling vezette kutatócsoport a németországi Ulmi Alkalmazott Tudományok Egyetemén 2021-ben publikált tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az UV-sugárzás, hanem a látható fény kék tartománya (460 nanométer hullámhossz körül) is képes szürkehályogot okozni.

A vizsgálat során sertésszemlencséket tettek ki különböző hullámhosszú sugárzásoknak: UVB (311 nm), UVA (370 nm) és kékfény (460 nm). A cél az volt, hogy összehasonlítsák, melyik típus milyen mértékben károsítja a szemlencsét. Az eredmény meglepő volt: bár mindhárom fénytípus káros hatású, a legerősebb szürkehályogképző hatást a kékfény mutatta.

A lencséket 24 órán keresztül sugározták 6 kJ/cm² energiával, majd speciális mikroszkópos felvételeken elemezték a változásokat. Az adatok egyértelműen jelezték, hogy a kékfény hatására a szemlencsék zavarosabbá váltak, mint az UVA- vagy UVB-sugárzás esetében.

A kutatók a fényáteresztés mértékét és a szórt fény mennyiségét is mérték: minél alacsonyabb volt az áteresztés, annál súlyosabb volt a lencse elhomályosodása. Az így kapott eredmények arra utalnak, hogy a kékfény nemcsak a retinát, hanem közvetlenül magát a lencsét is károsíthatja. A legtöbb kutatás a kékfény retinára gyakorolt hatásaira fókuszál, de ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy maga a lencse is veszélyben van.

Kékfény a mindennapokban

A modern életvitel miatt ma szinte állandóan kékfény vesz körül: LED-izzók, energiatakarékos lámpák, számítógép- és telefonképernyők, sőt még az autók fényszórói is erőteljesen sugározzák ezt a hullámhossztartományt. Az előrejelzések szerint 2025-re a világ összes fényforrásának nagyjából 90%-a LED-alapú lesz, vagyis a kékfény-terhelés folyamatosan nő.

A kutatók hangsúlyozták, hogy bár a kísérletek sertésszemeken zajlottak, ezeknek az állatoknak a szeme anatómiailag és fényáteresztési tulajdonságaiban nagyon hasonló az emberéhez, ezért az eredményeket komolyan kell venni. A lencse károsodásának egyik lehetséges mechanizmusa az oxidatív stressz: a kékfény hatására keletkező reaktív oxigéngyökök sejtkárosodást okozhatnak, ami hosszú távon a lencse elszürküléséhez vezethet.

A szakértők szerint a kékfény elleni védelem ma már egészségügyi szükséglet. A szem védelmében érdemes:

• csökkenteni a képernyő előtt töltött időt - erre jó módszer a 20-20-20 szabály,
• használni kékfényszűrő szemüveget vagy kijelzővédő fóliát,
• és figyelni a megfelelő világításra, különösen este, amikor a mesterséges fények dominálnak.

A tanulmány szerzői ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a kutatás laboratóriumi körülmények között zajlott, és további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosabban meg lehessen érteni azt, hogy milyen mértékben befolyásolja a mindennapi kékfény-expozíció az emberi szemlencse állapotát.

Fotók: Getty Images

• szürkehályog
• szembetegség
• kékfény
• kutatás
• vakság
• monitor
• látásromlás
• Életmód