A nyaralást is elveheti tőled az állam: ez egyáltalán nem túlzás

Június 30-án fogadta el az Országgyűlés, és ősszel startol a családi csődvédelemről - magáncsődről - szóló törvény. Ezzel kapcsolatban néha komoly félreértésekkel lehet találkozni a neten, láthatóan sokan nem igazán értik, mi értelme ennek a törvénynek. Valóban eladhatja az adós házát és tévéjét a csődbiztos?

És vajon miért kell ilyen triviális tanácsokhoz egyáltalán szakember? Most megpróbálunk minden fontosat leírni a családi csődvédelemmel kapcsolatban.

Kik vehetik igénybe a magáncsődöt?

Először is nem árt leszögezni, hogy a lehetőséget nem kötelező igénybe venni, és nem csak a hitelük miatt bajba jutottakon segít. Ugyanúgy igénybe vehetik azok is, akik elmaradtak a rezsiszámlák befizetésével, vagy bármilyen tartozásuk van, amit képtelenek kifizetni önerőből.

A magáncsőd tehát azok számára megoldás, akik fizetni már nem tudnak, de még menthető a helyzetük. Minden magánszemély kérhet védelmet, ha van tartozása, bármilyen jövedelme, feltéve, hogy tartozása 2 millió és 60 millió forint közt van, tartozásai száma nem éri el az ötöt, tartozásának legalább 80%-át nem vitatja.

Miért éri meg igénybe venni?

A legfőbb haszna a törvénynek, hogy a csődvédelem alatt álló személy ellen nem lehet végrehajtást foganatosítani. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nem árverezik el a feje fölül a házat, nem mondják fel a közszolgáltatásokat - nem kapcsolják le például az áramot tartozás esetén -, nem hajtanak végre kényszerértékesítést.

Ennek a segítségnek azonban ára van. A magáncsődöt kérő bajba jutott mellé csődgondnokot jelölnek ki, aki közvetít az ügyfél, illetve a bank vagy a közüzemi cég között. A csődbiztos ilyen esetekben megpróbál engedményeket kicsikarni az adós javára, ám éppen ezért ezután szinte mindenbe beleszólhat, ami az adós pénzügyeit illeti.

Mibe szólhat bele a csődbiztos?

A csődgondnok alapvetően - mert főleg ezek a megoldások látszanak kézenfekvőnek - a nagyobb értéktárgyak, de akár az eladható ingatlan eladását is elrendelheti.

Sőt, szigorú spórolásra is kötelezheti az adóst, így bírva rá arra, hogy bevételéből ki tudja termelni a törlesztőt. Igen, akár az élelmiszerek vásárlásába is beleszólhat, például kötelezve arra az adóst, hogy olcsóbb termékeket vegyen. De megtilthatja azt is a csődbiztos, hogy nyaralni menjen a család.

Tényleg csak ilyen tanácsokra telik a csődbiztostól?

Erre persze sokan mondhatják, hogy persze, ha eladom a kocsit, és kisebbre cserélem a lakást, jobban tudok törleszteni, ehhez nem kell szakember. Valójában azonban a csődbiztos legfontosabb feladata az, hogy elintézze az adósság egy részének leírását. Ezt általában olyan ígérettel éri el a biztos a banknál vagy a közüzemi cégnél, hogy ha kicsit kevesebbet is, de biztosan visszafizet az adós az adósságából, határidőre, megbízhatóan.

Ha valakinek problémája van a csődbiztos ténykedésével, és úgy gondolja, hogy az jogtalanul avatkozik be bizonyos döntésekbe, jogi útra terelheti a panaszokat.

És végül, bár nem annyira fontos, mégis érdekes lehet, kik lesznek a csődbiztosok. A törvény szerint ők lehetnek jogászok, szociális munkások, gazdasági szakemberek, aki megkapták az ehhez megfelelő képzést.

• pénz és munka
• családi csődvédelem
• parlament
• hitel
• bank
• Terasz