Cillei Borbála házasságtörő királynéként híresült el – Hunyadival is szembeszállt
Cillei Borbála politikai befolyását sokáig megőrizte, de magánéleti botrányai, illetve a vele szembeni előítéletek rányomták bélyegüket a megítélésére.

Cillei Borbála a középkori magyar történelem egyik legellentmondásosabb nőalakja. Luxemburgi Zsigmond magyar és német-római császár felesége több volt mint királyné: komoly politikai befolyással bírt.
Az uralkodó halála után özvegyként is fontos szereplője maradt a magyar királyi udvarnak és nemegyszer a konfliktusok frontvonalába került. Ilyen volt például a Hunyadiakkal való, ellentmondásos viszonya és botrányos kapcsolatai.
Ki volt Cillei Borbála?
Cillei Borbála 1390 körül született, a magyar királyi udvarban gyorsan felemelkedő Cillei család tagjaként. Fiatalon, 1405-ben ment feleségül Luxemburgi Zsigmondhoz, a korszak egyik legbefolyásosabb uralkodójához. Házasságuk politikai szövetséget is jelentett: a Cilleik így a legfelsőbb hatalom közelébe kerültek. Borbála azonban nem akart háttérbe szorulni: királynéként jelentős birtokokat szerzett, és aktívan beleszólt a politikába.

Bár Borbála korán bekapcsolódott a kormányzásba és jelentős birtokokat kapott, kortársai erkölcsileg kétes nőként tartották számon. Férje távolléte alatt több alkalommal is házasságtöréssel vádolták meg. Bár ezek a vádak gyakran udvari pletykákon és politikai ellenfelek szóbeszédén alapultak, a korabeli krónikák nem kímélték: egyes feljegyzések szerint „szeretőit a palotában fogadta, miközben királynak képzelte magát”. A 15. századi közfelfogás számára egy hatalommal rendelkező, szabadon viselkedő nő már önmagában elítélendő volt, így a „fekete királyné” mítosza könnyen kialakult körülötte.
Zsigmond 1437-es halálával Borbála özvegyként maradt a trón körül. A király utódja, Habsburg Albert nem tartotta fontosnak anyósa politikai szerepét, így Borbála politikai hatalma megrendült. Az 1440-es évek zűrzavaros trónviszályai során a Cillei család hol Erzsébet királyné, hol az ellenpárt oldalán tűnt fel. Hunyadi János pedig épp ezekben az években kezdett felemelkedni.

Femina akták - Méhnyakrák
A Femina Aktában mindent megtudhatsz a méhnyakrákról, ami évente több ezer nőt érint hazánkban. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, többek között megismerheted a méhnyakszűrés értékelési módjait, megtudhatod, hogyan kell értelmezni a leleten látott eredményt, mi a különbség a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés között vagy elkerülhető-e a kemoterápia a méhnyakrák esetén?
Promóció
Cillei Borbála és Hunyadi kapcsolata
Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején még alsóbb rangú nemesként szolgált, de tehetsége és katonai sikerei révén gyorsan feljebb jutott a ranglétrán. A Hunyadik és a Cilleik között fokozódó feszültség már ekkor elkezdődött, mivel a király az újonnan felemelkedő családokkal szívesen szövetkezett – ez pedig a régi nemesi elit, köztük a Cilleik ellenérzését váltotta ki.
Amikor Hunyadi János kormányzóvá vált, és fia, Hunyadi Mátyás 1458-ban trónra lépett, a Cilleik és a Hunyadik közötti viszály már nyílt ellenségeskedéssé fajult. Bár Cillei Borbála ekkor már nem játszott aktív szerepet, a családja és a Hunyadiak között régóta húzódó hatalmi küzdelem az ő korában gyökerezett. A Cilleik Mátyás trónra lépését ellenezték, különösen Cillei Ulrik, akit V. László nevében Hunyadi László végül meggyilkolt.
A gyilkosság után Hunyadi Lászlót elfogták és kivégezték, ami a Hunyadi család tragikus megtorlásához vezetett. Ez az eseménysor megingatta a nemesség bizalmát a király iránt, és hozzájárult ahhoz, hogy két évvel később Hunyadi Mátyást ültessék a trónra.
Tényleg ő volt Hunyadi első nagy szerelme? Brankovics Mara a szultán kedvence lett
A Hunyadi sorozat szerint komoly szerelem volt a bosnyák királyné és a magyar kormányzó között.
Elolvasom(Képek forrása: Wikimedia)