Cillei Borbála házasságtörő királynéként híresült el – Hunyadival is szembeszállt

Cillei Borbála a középkori magyar történelem egyik legellentmondásosabb nőalakja. Luxemburgi Zsigmond magyar és német-római császár felesége több volt mint királyné: komoly politikai befolyással bírt.

Az uralkodó halála után özvegyként is fontos szereplője maradt a magyar királyi udvarnak és nemegyszer a konfliktusok frontvonalába került. Ilyen volt például a Hunyadiakkal való, ellentmondásos viszonya és botrányos kapcsolatai.

Ki volt Cillei Borbála?

Cillei Borbála 1390 körül született, a magyar királyi udvarban gyorsan felemelkedő Cillei család tagjaként. Fiatalon, 1405-ben ment feleségül Luxemburgi Zsigmondhoz, a korszak egyik legbefolyásosabb uralkodójához. Házasságuk politikai szövetséget is jelentett: a Cilleik így a legfelsőbb hatalom közelébe kerültek. Borbála azonban nem akart háttérbe szorulni: királynéként jelentős birtokokat szerzett, és aktívan beleszólt a politikába. 

Bár Borbála korán bekapcsolódott a kormányzásba és jelentős birtokokat kapott, kortársai erkölcsileg kétes nőként tartották számon. Férje távolléte alatt több alkalommal is házasságtöréssel vádolták meg. Bár ezek a vádak gyakran udvari pletykákon és politikai ellenfelek szóbeszédén alapultak, a korabeli krónikák nem kímélték: egyes feljegyzések szerint „szeretőit a palotában fogadta, miközben királynak képzelte magát”. A 15. századi közfelfogás számára egy hatalommal rendelkező, szabadon viselkedő nő már önmagában elítélendő volt, így a „fekete királyné” mítosza könnyen kialakult körülötte.

Zsigmond 1437-es halálával Borbála özvegyként maradt a trón körül. A király utódja, Habsburg Albert nem tartotta fontosnak anyósa politikai szerepét, így Borbála politikai hatalma megrendült. Az 1440-es évek zűrzavaros trónviszályai során a Cillei család hol Erzsébet királyné, hol az ellenpárt oldalán tűnt fel. Hunyadi János pedig épp ezekben az években kezdett felemelkedni.

Cillei Borbála és Hunyadi kapcsolata

Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején még alsóbb rangú nemesként szolgált, de tehetsége és katonai sikerei révén gyorsan feljebb jutott a ranglétrán. A Hunyadik és a Cilleik között fokozódó feszültség már ekkor elkezdődött, mivel a király az újonnan felemelkedő családokkal szívesen szövetkezett – ez pedig a régi nemesi elit, köztük a Cilleik ellenérzését váltotta ki.

Amikor Hunyadi János kormányzóvá vált, és fia, Hunyadi Mátyás 1458-ban trónra lépett, a Cilleik és a Hunyadik közötti viszály már nyílt ellenségeskedéssé fajult. Bár Cillei Borbála ekkor már nem játszott aktív szerepet, a családja és a Hunyadiak között régóta húzódó hatalmi küzdelem az ő korában gyökerezett. A Cilleik Mátyás trónra lépését ellenezték, különösen Cillei Ulrik, akit V. László nevében Hunyadi László végül meggyilkolt.

A gyilkosság után Hunyadi Lászlót elfogták és kivégezték, ami a Hunyadi család tragikus megtorlásához vezetett. Ez az eseménysor megingatta a nemesség bizalmát a király iránt, és hozzájárult ahhoz, hogy két évvel később Hunyadi Mátyást ültessék a trónra.

(Képek forrása: Wikimedia)

• hunyadi jános
• hunyadi
• magyar történelem
• cillei borbála
• királyné
• történelem
• Terasz