A világ legrejtélyesebb festménye tele van bizarr részletekkel: amputált lábak, kotta a fenéken
A Gyönyörök kertje című festmény első pillantásra befogadhatatlannak tűnik. Zavaros hallucinációk vagy mélyen átélt látomások jelennek meg rajta?
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A művészetek történetében kevés talányosabb alkotó található, mint Hieronymus Bosch (1450 körül - 1516). A németalföldi festőnek még a neve sem biztos, életénél pedig csak a művei rejtélyesebbek.
A nem túl sok, körülbelül húsz fennmaradt festmény hemzseg a szimbólumoktól, a szörnyalakoktól és a kutatókat mindmáig kérdések elé állító részletektől. Az alkotások egészen zavarba ejtőek. Humoros, ironikus képek, zavaros hallucinációk vagy inkább látomásos, mélyen átélt víziók? A leghíresebb és legkomplexebb közöttük a Gyönyörök kertje triptichon.
A Paradicsomtól a Pokolig
A Gyönyörök kertje hármas táblakép az emberiség sorsát és az emberi lét fázisait ábrázolja a paradicsomtól a földi életen át a pokol bizarr, félelmetes világáig. A mű pontos készítési ideje nem ismert, valószínűleg Bosch kései alkotásai közé sorolható. A nagy méretű, tölgyfatáblára festett, 205,5 cm magas, 385 cm széles, szinte a befogadhatatlanságig részletgazdag festmény a madridi Prado legféltettebb kincsei közé tartozik. Először 1517-ben az Oránia-Nassaui-ház tulajdonában Brüsszelben dokumentálták, az 1500-as évek végén már II. Fülöp magánlakosztályát díszítette az uralkodói palotában, az Escorialban.
A mű középső táblája a Földi gyönyörök kertje, balján a Paradicsom, jobbján a Pokol található, a színek és a motívumok a jobb tábla felé haladva egyre sötétebbé válnak. Ádám és Éva párosa mindegyiken felbukkan. A szimbólumok sokasága jóformán felfejthetetlen, néhány érdekes részletet mutatunk. Tipp az angolul tudóknak: ezen az oldalon rövid magyarázatokat olvasva és hallgatva merülhetnek el a kép varázslatos világában.
Az óriási Gyönyörök kertje előtt órákat is el lehetne tölteni a madridi Pradóban. Nézzük meg együtt néhány izgalmas részletét!
Fotó: Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images Hungary
A triptichon jobb oldali, Poklot ábrázoló táblájának érdekes részlete az egyik szenvedő hátsófelére írt, valamint a hangszer alatt megbúvó kotta, ami pár éve felkeltette egy blogger érdeklődését, aki átírta és megszólaltatta a zenedarabot. A dallamra valaki szöveget is írt, központi eleme „a hátsónkról énekelünk, közben a purgatórium tüze éget”.
A középkorban minden gyümölcsnek megvolt a maga jelentése. A szamóca többek között a kísértést és a halandóságot jelképezte. A jó keresztény nem engedhetett a csábításoknak. Ezek a figurák az óriási gyümölccsel vajon az életet ünneplik, vagy azt sugallják a nézőnek, hogy megadni magunkat a vágyaknak rossz dolog?
A középső, földi táblán óriási a zűrzavar, meztelen emberek lovagolnak, gyümölcsöt eszegetnek, fürdenek és szerelmeskednek. Utóbbi történhet a kagylóhéjban is, amiben a gyöngyöket egyes kutatók spermaként azonosították. A kagyló sok helyen a szexuális érintkezés szimbólumaként szerepel.
A festményen számos madár megjelenik, amelyek olykor nagyobbak, mint az emberek. A madár holland megfelelője a vogel, régies többes számú alakja a vogelen, ami szexuális közeledést is jelentett - talán ez a kétértelműség is közrejátszott a tollasok ábrázolásában.
A paradicsomban Bosch egzotikus állatok szerepeltetésével mutatja meg a teremtés sokszínűségét. Zsiráffal vagy elefánttal a festő vásárokon találkozhatott. A középkorban a gyakran fantázia szülte bestiákat könyvekbe gyűjtötték. Az egyszarvúról egyebek mellett úgy tartották, hogy szarvával képes megtisztítani a vizet, ha abba méreg került.
Talán az apácának öltöztetett disznó ragadja meg első pillantásra a figyelmet, ám a levágott, fekete ágon függő láb is érdekes. A korban nem tudták, de az aranyrozs nevű gombaféleség megtelepedhetett gabonákon, a fertőzött őrleményből készült kenyér pedig üszkösödéssel, majd az ujjak, a láb vagy a kéz leválásával járt. A 16. században ezt az ördög művének tartották.
A titokzatos fa-ember két kis csónakban egyensúlyoz. Barlangszerű törzsében egy nő bort csapol, egy ördögszerű figura pedig óriási békán ücsörög. Hans Belting művészettörténész a fa-emberben Bosch önarcképét vélte felfedezni.
A triptichont összecsukva A világ teremtése című festmény válik láthatóvá. Isten apró figurája a bal felső sarokban könyvet fog a kezében.
(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/Közkincs.)
OLVASD EL EZT IS!
