De mégis ki volt az az Irsai Olivér? A legendát többféleképp ismerik, ez az igazság

Napjaink talán legkedveltebb fehérborának névadója nem holmi képzeletbeli személy, hanem nagyon is hús-vér ember volt.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Napjaink talán legkedveltebb fehérborának névadója nem holmi képzeletbeli személy, hanem nagyon is hús-vér ember volt.

A világos színű, kellemes aromájú, könnyed, harmonikus ízű Irsai Olivér borokat a legtöbben bizonyára jól ismerik, hiszen szinte minden áruház polcán ott díszelegnek. Az ital névadójáról azonban számos mendemonda kering.

Valaki szerint Irsai Olivér csupán egy mesebeli figura, mások szerint egy kocsis, míg megint más feltételezések alapján Irsai megvásárolta magának a nevet, méghozzá száz pengőért. Nos, ezek a fabulák tökéletesen megállnák a helyüket egy mesekönyvben, de a valósághoz vajmi kevés közük van.

Innen kapta nevét az Irsai Olivér

Mindenekelőtt a történet szempontjából meg kell, hogy említsük Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítőt, akinek dédelgetett álma volt, hogy az Alföldön tenyésztett szőlőfajtáit világszerte megismerjék.

Az Irsai Olivér szőlő termesztése 1930-ban kezdődött, és minekutána bizonyos források szerint Kocsis szívesen adott nevet a szőlőfajtáknak ismert történelmi személyiségek, sőt, mit több, barátai után, ezúttal is hű maradt jó szokásához. 

Irsai M. József derék cimborája volt a nemesítőnek, akinek 1930-ban világra jött Olivér nevű gyermeke. Kocsis pedig - mintegy becses ajándékként - Irsai Olivérnek keresztelte a csabagyöngye és a pozsonyi fehér fajták keresztezéséből született szőlőt.

A családi hagyomány nem folytatódhatott

Az üzlet korán virágzásnak indult, Irsai M. József ugyanis vejével, Bohn Józseffel karöltve érlelte kiváló borait, így köztük az Irsai Olivért 160 holdnyi földön, a mai Üllés területén. A szőlőtőkék csakugyan világhírűek lettek, mert azokkal még külföldön is kereskedtek. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Ám, ahogy azt a történelemkönyvekből jól tudjuk, az 1950-es évek Rákosi-korszaka az egész országra árnyékot vetett, így 1951-ben a családi birtokot is elkobozták, és beolvasztották az egyik erdőgazdaságba. Irsai Olivér ennélfogva nem léphetett édesapja nyomdokaiba, eltiltották a szőlőtermesztéstől, az autószerelés jelentette számára a megélhetést. 

Ki viszi tovább a nevet?

A Délmagyar még 2006-ban készített interjút az ifjabb Irsai Olivérrel, melyben - az egyébként igen részletes történelmi betekintések közepette - kitértek az Irsaiak családfájára is. Eszerint az idősebb Irsai Olivérnek egy édes- és egy féltestvére volt. 

Húga fiatalon meghalt, féltestvérének, Véhli Bélának azonban három fiúgyermeke is született, míg ifjabb Irsai úrnak három lánya. Ki tudja, talán valamelyikük a későbbiekben szőlész-borásznak áll, ám fiú utód híján eddig úgy fest, senki sem viszi tovább az Irsai Olivér nevet.

Kilenc gyönyörű szőlős Magyarországon, ahová már a látvány miatt is érdemes elmenni

Csodálatos tájakat barangolhatsz be egy-egy bortúra alkalmával. Akár szüretre készülsz, vagy csak egyszerűen jólesne egy kóstolással egybekötött természetjárás, ezekre a borvidékekre mindenképp érdemes ellátogatnod!

9 gyönyörű szőlős Magyarországon, ahová már a látvány miatt is érdemes elmenni

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük