46 évesen elhunyt Bogdán László - Cserdi polgármestere életében történelmet írt
Bogdán László közösségért végzett munkája sokak számára példaértékű lehet.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Holtan találták Bogdán Lászlót, Cserdi polgármesterét - számolt be róla az Index. Értesüléseik szerint a 46 éves roma polgárjogi aktivista valószínűleg önkezével vetett véget az életének. Papp Gizella, a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal bodai kirendeltségének munkatársa az MTI-nek elmondta, kedd reggel értesültek a polgármester haláláról, de további részleteket a család kérésére nem közölt. Az esetet a Szigetvári Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.
Bogdán László 2006 óta volt a Baranya megyei falu polgármestere. Nevét legalább annyian ismerik, mint magát a települést, hiszen neki köszönhetően megtörtént, amit hosszú évtizedek alatt egyetlen politikai párt vagy vezető sem tudott megtenni. A korábban a bűnözéstől hemzsegő település virágzik az összefogásnak köszönhetően, melynek szellemi atyja Bogdán László volt.
Neki köszönhető Cserdi felvirágzása
Nélküle - és persze a lakók nélkül - nem jöhetett volna létre mindaz, ahol most tartanak. Nincs a faluban magára hagyott ember, mindenki dolgozik, tüzelőt osztanak, így senki sem fázik télen, a munka pedig szent. A polgármester egyszer azt nyilatkozta, hogy a cigánykérdés nem probléma, hanem feladat. Aztán be is bizonyította, hogy ezt a feladatot meg lehet oldani, csak akarni és tenni kell.
Bogdán Lászlót 2015-ben Magyar Civil Becsületrenddel ismerték el.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Cserdi nagyrészt romák lakta faluként sokáig csak küszködött. A lakók közül sokan az alkohol rabjai voltak, emiatt, valamint a kilátástalannak tűnő nélkülözés miatt magas volt a bűnözési ráta is. Bogdán László maga is szegény cigány családban született, de önerőből felküzdötte magát a ranglétrán. Mivel családjának nem volt pénze a taníttatására, saját magát képezte, jó állást szerzett, és amikor 2002-ben Cserdi alpolgármestere lett, dolgozni kezdett azon, hogy a falu többi lakója is esélyt kapjon a jobb életre.
Elsődlegesnek tartotta a megfelelő oktatás bevezetését, valamint a tehetséggondozást. Segélyek helyett megtanította küzdeni és dolgozni a lakókat: háztáji gazdaság üzemeltetéséhez szükséges oktatást indított, valamint közmunka-lehetőséget biztosított, melynek keretében a helyiekkel együtt javítottak a családi házak állapotán. Néhány év alatt elérte, hogy a faluban szinte teljesen megszűnt a munkanélküliség, ezzel együtt pedig a bűnözés is, pedig addig Cserdi produkálta az ország egyik legrosszabb bűnözési statisztikáját.
Korábbi cikkünkben képekkel mutattuk be Cserdi felvirágzásának történetét. Nézd meg újra a fotókat, és olvasd el, hogyan lett Bogdán László munkája nyomán az apró, sínylődő faluból az ország követendő példája!
Cserdi szinte száz százalékban cigányok lakta, elhanyagolt falucska volt a világ végén. Lakói azonban sok kurázsival megáldott emberek, akiknek pontosan egy olyan karakán polgármesterre volt szükségük, mint Bogdán László. A képen Sárközi Sándor és felesége, Matild néni látható, akik a polgármester elmondása szerint tehetséges, sokoldalú lakói voltak a falunak, becsülettel megdolgoztak a betevőjükért, ugyanis évtizedekig kosárfonásból éltek.
Mielőtt a polgármester rendet tett a faluban, mindennapos volt a bűnözés és az iszogatás. A Cserdiben élő 90 éves Terka mama hatalmas tudása és bölcsessége sem ért akkoriban sokat, hiába született ilyen áldással, nem volt egyszerű élete a nehéz körülmények között. Nem véletlen, hogy Bogdán László egyik első lépése az volt, hogy bezáratta a helyi kocsmát, majd munkába parancsolta az embereket.
A mérhetetlen szegénység miatt nem volt pénz tüzifára sem, a falopást azonban Cserdiben nem büntette a polgármester. Sőt, a bajt megelőzvén önkormányzati erdőt is létrehoztak, ahol ma már a falu lakói közösen termelik meg a tüzelőt. Az erdő azóta ellátja a helyieket fával, telente senki sem fázik.
Cserdi lakói rákaptak a munkára, olyan keményen dolgoznak, hogy jó ideje az önellátáson túl többletet is termelnek. A felesleget szétosztják a rászorulók között. Az első ilyen "piros zsigás" akcióra figyelt fel a média. Az adományosztók pólóján ez áll: Önöknek termeltük és nem önöktől loptuk. Cserdiből mostanában szinte naponta indul adomány az ország olyan településeire, ahol nagy szükség van az élelmiszerre. De bútorokkal, ruhákkal is segítik a távolabb élőket.
Bogdán László úgy tartja, a kapálástól képes az ember egyenesen járni és látni. Ezt nem is bizonyítja semmi sem jobban, mint az, hogy rövidesen az üzletek polcaira kerül a falu saját márkás termékcsaládja, a Lapise, amelyhez minden alapanyagot Cserdi lakói termelnek meg.
Jelenleg 64 közmunkás dolgozik a faluban. A földeken, a fóliasátrakban számtalan zöldség megterem. Ezen felbuzdulva a cserdi hivatalnál zöldséges is nyílt, ahová a nagy tételben vásárlók rekeszekkel érkeznek.
A falu nem felejtkezett el a múltról sem: a feljegyzések szerint háromezer cigányt mészároltak le Auschwitzban, más források azt írják, hogy az áldozatok száma akár kétmillióig is terjedhet. A cigányok nem kaptak a zsidókéhoz mérhető kárpótlást. A cserdi holokauszt-emlékműnél német diákok is jártak, és ezt írták rá: A történelem összeköti a kultúrákat.
Minden európai országból került egy marék föld a cserdi szívében épített, az Európa-falnál álló földgömbbe. A csodagömb az összetartozást, az egységet hirdeti, na meg a föld erejét.
Arról, amit a településen véghezvittek, az elmúlt öt évben közel háromszáz előadást tartott Bogdán László, Cserdi polgármestere. Ugyan ő maga többek között egy videómegosztóról szerezte a tudását, de örömmel megosztja mindenkivel, akiben a jó szándékot és a tenni akarást látja. Azt mondja, a politika nem érdekli, csak a való élet. A munkában hisz, na meg Cserdiben, a cigányfaluban, amelyhez fogható nincs másik a nagyvilágban.
A problémákról beszélni kell
Addig nem látott módszerei az egyértelmű, kézzelfogható eredmények ellenére országos vitákat váltottak ki. Egyik legmegosztóbb projektje a börtönlátogatási program, vagy ahogy ő nevezte köcsögmentesítés volt, melynek keretében roma gyerekeknek mutatta meg, milyen az élet a fiatalkorúak és a felnőttkorú elítéltek börtönében. Kritikus és szókimondó stílusa sem mindig talált értő fülekre annak ellenére, hogy a település szemmel láthatóan jelentős fejlődésnek indult.
Úgy tartotta, arra van szükség, hogy szépítgetés nélkül kimondjuk a problémákat. Példát mutatott, hiszen nemcsak kiosztotta a munkát a közösségben, részt is vett abban, és nagy hangsúlyt fektetett a kölcsönös tiszteletre. A cigány értelmiségiek közül is egyre többen vélték hatékonynak, sőt országosan követendőnek a romák felzárkóztatására irányuló stratégiáját.
Egyik legismertebb interjújában kendőzetlenül beszél arról, miért fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a tetteiknek következménye van. Elsősorban a fejekben kellett rendet tenni: elmondta azt is, hogy korábban menőnek számított, ha valaki börtönben volt. Szerencsére ez megváltozott, ahogyan a lakók gondolkodása is: ezt a nyilatkozó helybéliek is alátámasztották. Bogdán László hangsúlyozta, nemcsak Cserdiben lenne szükség változásra, hanem az egész országban.
- A cigányság nem egy szenzitív téma, amiről nem lehet beszélni, meg a problémákról, amik körülvesznek minket. Igenis vannak, és ezeket ki kell mondani. Jobb lesz, ha az asztal alá rejtjük el, ha a fiókba tesszük? Akkor megoldódik? - tette fel a kérdést a videóban, amelyben a kettős mércéről is beszélt.
"Máshogy kell csinálni mindent"
Egyik legutolsó interjújában a koronavírus okozta helyzetről, a nehézségekről és a tanulságokról elmélkedett. Kiderült a beszélgetésből, hogy személyesen segített az időseknek a bevásárlásban és az ügyintézésben, amit megtisztelőnek érzett: úgy vélte, ettől szorosabbá vált a kapcsolatuk, még lojálisabb és megértőbb lett. Nem mutogat senkire, nem keres felelősöket, csak támogat, amit csak a rászorulókért, és nem a külvilág miatt tesz.
- Azt vettem észre, hogy a járvány egy dologra rávilágított: ahogy eddig éltünk, ahogy eddig cselekedtünk, és ahogy eddig nem tettünk másokért, azt mostantól másképp kell csinálni. Máshogy kell csinálni mindent. (...) Nem szabad egy faluvezetőnek azt sugallnia a lakói felé, hogy a baj akkora, hogy ne tudjunk összetartani.
Bogdán László 2009-ben megkapta az Év hőse címet a Reader's Digest magazintól. 2013-ban ő lett az Év embere Baranya megyében. 2015-ben Civil Becsületrenddel tüntették ki, és ugyanebben az évben ő lett Magyarország tehetséggondozó nagykövete. 2020 januárjában Raoul Wallenberg-díjat kapott a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért végzett munkájáért, és övé lett a Magyar Jótékonysági Díj is.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvasd el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódsz, ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
OLVASD EL EZT IS!
