A tudomány fejlődése érdekében a kutatók olykor egészen embertelen, erkölcstelen kísérleteket is végrehajtottak.
A pszichológia és az orvostudomány területén is zajlottak olyan vizsgálódások, amelyek erőteljesen megkérdőjelezhetők, igaz, a szakemberek és általuk az emberiség is valamelyest közelebb juthatott egy-egy jelenség megismeréséhez, megértéséhez. Persze az is előfordult, hogy a vizsgálódások egyszerűen zsákutcának bizonyultak.
Bizarr kísérletek
A következő kísérletek különös fejezetei a tudománytörténetnek. Egyiket-másikat nem lehet borzongás nélkül felidézni. A kétfejű kutya mellett a fogságban agresszívvá váló egerek vagy az - enyhe - nyomás hatására a másik embert megkínzó alanyok története is elgondolkodtatja az embert.

Vladimir Demikhovot a szervátültetés úttörőjeként is emlegetik. Az 1950-es években kétfejű kutyák létrehozásával kísérletezett, mégpedig úgy, hogy egy kiskutya vállát, mellső lábát és fejét egy kifejlett németjuhász testéhez öltötte. Az így keletkezett jószágok nem éltek sokáig, a rekord egy hónap volt.
Fotó: Getty Images Hungary

Demikhov először 1954-ben hajtotta végre az operációt, kísérletei a Szovjetunióban nagy visszhangot keltettek. A fogadtatás vegyes volt, míg többen elítélték a vizsgálatot, akadtak, akik a tudomány sikereként könyvelték el. A nemzetközi sajtó pár évvel később értesült róluk, különösen megdöbbentően hatott a felvétel, amelyen a kutya két feje egyszerre lefetyelte a tejet.
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Nathaniel Kleitman amerikai pszichológust, alváskutatót az foglalkoztatta, hogy vajon a 24 órás alvási-ébrenléti ciklus megváltoztatható-e. Asszisztensével, Bruce Richardsonnal egy földalatti barlangba költözött 32 napra, hogy a következő ritmus szerint éljenek: 9 óra alvás, 10 óra munka, 9 óra szabadidő. Richardson 1 hét alatt megszokta az ütemezést, a professzornak viszont nem sikerült.
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A Yale Egyetem pszichológus professzoráról elnevezett Milgram-kísérletben azt állították a résztvevőknek, hogy a büntetés tanulásra gyakorolt hatását vizsgálják. Az alanyok tanárként szópárokat ismételtettek el a tanulókkal, akikről azt hitték, szintén résztvevők, ám színészek voltak. Amennyiben a tanuló rosszul válaszolt, a tanárnak egyre növekvő áramütést kellett adnia neki.
Fotó: <b><a id="hyperlink_9af9c2d1ec655c2b0c760acdaebd4c76" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Milgram-k%C3%ADs%C3%A9rlet#/media/F%C3%A1jl:Milgram_k%C3%ADs%C3%A9rlet.png" target="_blank">Wikipédia CC BY-SA 3.0</a></b>, Profimedia

150 voltnál a tanulót játszó, látszólag egyre nagyobb fájdalmat átélő színész kérte a kísérlet leállítását, a kísérletvezető azonban ezt nem engedélyezte. Stanley Milgram első kísérletsorozatában, 1961-62-ben a résztvevők 65%-a hajlandó volt kiadni a legnagyobb, halálos áramütést is úgy, hogy a kísérletvezető vállalta a felelősséget. Korábban azt gondolták, erre csak néhány szadista vállalkozna. Később kiderült, hogy a legtöbb kísérleti alany tisztában volt azzal, hogy nem adhat halálos mértékű áramütést egy kísérlet keretében másnak.
Fotó: Profimedia

Szergej Brukhonenko egy kezdetleges szív-tüdő készüléket tervezett az 1920-as években, amivel több kutyafejet is sikeresen életben tartott. A Szovjetunióban rendezett kongresszuson, hogy bebizonyítsa, a fej még tényleg él, különböző stimulusokat alkalmazott, kalapáccsal ütött az asztalra, bevilágított az állat szemébe, sőt sajttal is megetette.
Fotó: <b><a id="hyperlink_f55015e8cf1369ad44fa73b71f325147" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Experiment1940.jpg" target="_blank">Wikipédia CC0</a></b>

John B. Calhoun amerikai etológus, viselkedéskutató már az 1940-es évek végétől rágcsálókkal kísérletezett. Tökéletes, utópisztikus ketrecet épített nekik, elegendő élelemmel, odúkkal. Az egerek népessége az 560. napig nőtt, majd drasztikusan csökkenni kezdett, végül egy állat sem maradt életben.
Fotó: <b><a id="hyperlink_ce46f356a72eed2d1a20bce9eb4d1e91" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:CalhounJ.JPG" target="_blank">Wikipédia/Közkincs</a></b>

Calhoun Universe 25 néven ismert modelljében a legnagyobb populáció idején az egerek agresszívek lettek, nem törődtek a kicsinyeikkel. Voltak azonban rágcsálók, akiknek ekkor is több hely és élelem jutott, távol maradtak a harcoktól, ettek és aludtak, de az ő viselkedésük is megváltozott, például nem párosodtak. Calhoun kísérletében sokan az emberiség sorsát látták megjelenni.
Fotó: <b><a id="hyperlink_1bb228de3a28e1719f38fc3478b62f27" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:JohnBCalhoun1986.JPG" target="_blank">Wikipédia, Cat Calhoun CC BY-SA 3.0</a></b>

Az 1971-es, Philip Zimbardo vezette stanfordi börtönkísérlet a fogságban lévő emberek viselkedését vizsgálta. Az egyetem alagsorában berendezett börtönben az önkéntes diákok rabok és őrök szerepébe bújtak. 6 nap után lefújták az akciót, mert az őrök agressziója veszélyeztette a rabok testi-lelki egészségét. Később kiderült, hogy meghamisították a kísérletet, az őrök utasításokat követtek.
Fotó: <b><a id="hyperlink_9f6f6d8981ed35cbd9cf645eea8112f7" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Stanford_prison_experiment#/media/File:SPE1971-prisoners_in_bed_in-cell.jpg" target="_blank">Wikipédia, Philip Zimbardo CC BY-SA 4.0</a></b>
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary.)