Százezreket spórolhatsz

A kormány és a Bankszövetség december közepén írta alá azt a megállapodás, amely átalakítja az eddig meglehetősen népszerűtlen árfolyamrögzítés szabályait. A legjelentősebb változás, hogy a kormány és a bankok átvállalják a költségek egy részét. További módosítás, hogy az árfolyamrögzítés időtartama a korábbi három év helyett öt év is lehet.

A megállapodás értelmében a gyűjtőszámlán csak a ki nem fizetett összeg tőketörlesztéssel arányos része halmozódik, a hitel rögzített árfolyam feletti részéből származó kamattörlesztés nem, mivel azt az állam átvállalja.

Százezreket fizet ki helyetted az állam

Mit jelent ez? Tegyük fel, hogy a törlesztőd 100 ezer forint. A kamattörlesztés ebből 70 ezer forint, a tőketörlesztés 30 ezer forint. A törlesztőd az árfolyamrögzítés után 80 ezer forintra csökken, vagyis havi 20 ezer forintnyi összeget kell kifizetned később.

Ám ennek a 20 ezer forintnak is van kamat- és tőketörlesztő része, az arány ugyanaz: 70%-30%. Számszerűsítve: a tőketörlesztés rész a 20 ezer forintból 6 ezer forint, a kamattörlesztés rész pedig 14 ezer forint. Az állam ezt a 14 ezer forintot vállalja át, neked a 20 ezer forintos különbözetből 6 ezer forintot kell kifizetni - amire egyébként szintén van kamat, a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb - BUBOR -, ami jelenleg mintegy 7%.

A Pénzcentrum.hu számításai szerint egy 2008-ban 20 évre felvett 7 milliós hitelnél a törlesztőrészlet közel 30 ezer forinttal, 91 ezer forintról 66 ezer forintra csökken az árfolyamrögzítés következményeként. A törlesztő 2017 után 98 ezer forintra nő, ami alig 7 ezer forintos pluszt jelent, az elengedett tartozás - az az összeg, amit a bank és a kormány átvállal - viszont megközelíti az egymillió forintot.

Érdekesség, hogy az árfolyamrögzítéssel annál rosszabbul jársz, minél később vetted fel a hitelt. Minél régebben történt ugyanis a kölcsönfelvétel, annál kisebb arányt képvisel a kamattörlesztés nagysága a teljes törlesztőrészleten belül.

Így engesztelik a csalódott közszolgákat

Ez ugyanígy van a közszférában dolgozóknál is, viszont nekik további segítséget is ad az állam. A bankok soron kívül láthatják el őket, a gyűjtőszámlán lévő kamatukhoz kamattámogatást kaphatnak - a gyermekteleneknek 3%-ot, ezen felül pedig minden gyermek után plusz 1%-ot -, mindemellett jogosultak lesznek egy vissza nem térítendő támogatásra is. 

A közszolgák eredetileg a végtörlesztéshez kaptak volna támogatást, melynek határideje február 1. volt. Ez a segítség elmaradt, így a devizahiteleseknek nem maradt más, mint az új árfolyamrögzítés, amit viszont csak 3 hónap múlva, áprilistól lehet igénybe venni.

A kormány feltehetően a két időpont közti "veszteséget" akarja pótolni úgy, hogy kifizeti a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségét. A támogatás a február-július közötti időszakra vonatkozik. 

120 ezer forint plusz

Az engedménnyel további több tízezer forinthoz juthat a devizahiteles közalkalmazott. A fenti példánál maradva: a két törlesztő közötti különbség közel 30 ezer forint. Ha a közszolga az árfolyamgátra való jelentkezéssel kivár júniusig, akkor az négy hónapot jelent, ami 120 ezer forint. Ezt a közalkalmazottnak az állam kifizeti, míg a "sima" devizahiteleseknek ugyanúgy várni kell legalább áprilisig, a várakozás miatti költségeiket viszont nem téríti meg senki.

• matolcsy györgy
• belföld
• devizahitelesek
• árfolyamrögzítés
• Terasz