Elképesztő véletlennek voltak tanúi a magyar csillagászok: itt járt Arany János kisbolygója

Most kiderült, hogy valósággal rohan az idő az Aranyjánoson.

Most kiderült, hogy valósággal rohan az idő az Aranyjánoson.

Egy szerencsés véletlen folytán pont most, az Arany-emlékévben sikerült bemérni magyar csillagászoknak az Aranyjános kisbolygó forgási periódusát. A mindössze egy-két kilométer átmérőjű, 89973-as számú égitestet klasszicista költőnkről nevezték el, miután Sárneczky Krisztián felfedezte 2002. szeptember 8-án.

A csillagkutatók a Kepler-űrtávcső segítségével figyelik, gyűjtik be és elemzik a bolygókról érkező adatokat. Minden ismert kis planéta pályáját végigmérik, mely áthalad az úrtávcső látómezején. Az Aranyjános kisbolygóval kapcsolatban arra voltak kíváncsiak a csillagászok, hogy milyen hosszú egy nap a felszínén. Az égitestek forgási periódusával ezt tudják kiszámolni a kutatók. A mérések alapján a költőről elnevezett kisbolygón rohan az idő, mivel három és fél óra alatt fordul meg a saját tengelye körül, olvasható a csillagászat.hu oldalon.  

Nem olyan fényes az Aranyjános

A bolygók méretét a fényességük alapján tudják meghatározni, ez alapján a halovány A 89973-as számú aszteroida nagyon kicsi, mindössze egy-két kilométer átmérőjű. A Napot 3,3 év alatt kerüli meg, a naptávolsága 330 millió kilométer. A Kepler egy mechanikai sérülés miatt jelenleg közeli galaxisokat és csillagokat vizsgál, így a látóterén átvonuló bolygókról is adatokkal tud szolgálni. Három hónap alatt több mint hatszáz kisbolygó, aszteroida és törmelék húzott el az űrtávcső előtt, a kutatók pedig véletlenül fedezték fel, hogy van magyar vonatkozású adat is a kiértékelésben.

Sok magyar nevű kisbolygó létezik

2002-es felfedezése után ez a kisbolygó a 2002 RR117 jelet kapta. Miután elegendő ideig megfigyelték, és adatokat gyűjtöttek róla, 2004-ben kapta meg a 89973-as sorszámot. A bolygót felfedezők tíz évig élhetnek a névadás jogával, így Sárneczky Krisztián Aranyjánosnak keresztelte az aszteroidát, mivel szóközt nem lehetett használni. Aki leszállna a kisbolygó felszínére, a megfigyelt eredmények alapján három és fél óránként átélhetné a napkelte és napnyugta élményét.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük