Elképesztő véletlennek voltak tanúi a magyar csillagászok: itt járt Arany János kisbolygója
Most kiderült, hogy valósággal rohan az idő az Aranyjánoson.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Most kiderült, hogy valósággal rohan az idő az Aranyjánoson.
Egy szerencsés véletlen folytán pont most, az Arany-emlékévben sikerült bemérni magyar csillagászoknak az Aranyjános kisbolygó forgási periódusát. A mindössze egy-két kilométer átmérőjű, 89973-as számú égitestet klasszicista költőnkről nevezték el, miután Sárneczky Krisztián felfedezte 2002. szeptember 8-án.
A csillagkutatók a Kepler-űrtávcső segítségével figyelik, gyűjtik be és elemzik a bolygókról érkező adatokat. Minden ismert kis planéta pályáját végigmérik, mely áthalad az úrtávcső látómezején. Az Aranyjános kisbolygóval kapcsolatban arra voltak kíváncsiak a csillagászok, hogy milyen hosszú egy nap a felszínén. Az égitestek forgási periódusával ezt tudják kiszámolni a kutatók. A mérések alapján a költőről elnevezett kisbolygón rohan az idő, mivel három és fél óra alatt fordul meg a saját tengelye körül, olvasható a csillagászat.hu oldalon.
Nem olyan fényes az Aranyjános
A bolygók méretét a fényességük alapján tudják meghatározni, ez alapján a halovány A 89973-as számú aszteroida nagyon kicsi, mindössze egy-két kilométer átmérőjű. A Napot 3,3 év alatt kerüli meg, a naptávolsága 330 millió kilométer. A Kepler egy mechanikai sérülés miatt jelenleg közeli galaxisokat és csillagokat vizsgál, így a látóterén átvonuló bolygókról is adatokkal tud szolgálni. Három hónap alatt több mint hatszáz kisbolygó, aszteroida és törmelék húzott el az űrtávcső előtt, a kutatók pedig véletlenül fedezték fel, hogy van magyar vonatkozású adat is a kiértékelésben.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Sok magyar nevű kisbolygó létezik
2002-es felfedezése után ez a kisbolygó a 2002 RR117 jelet kapta. Miután elegendő ideig megfigyelték, és adatokat gyűjtöttek róla, 2004-ben kapta meg a 89973-as sorszámot. A bolygót felfedezők tíz évig élhetnek a névadás jogával, így Sárneczky Krisztián Aranyjánosnak keresztelte az aszteroidát, mivel szóközt nem lehetett használni. Aki leszállna a kisbolygó felszínére, a megfigyelt eredmények alapján három és fél óránként átélhetné a napkelte és napnyugta élményét.
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- dinoszaurusz
