Tudod, hogy miért rózsaszín a flamingó? 7 észbontó tény az állatvilágból

Jane Goodall etológus úgy fogalmaz: „Mindannyiunknak örömet szerez a minket körülvevő természet szépsége, ha képesek vagyunk meglátni.” Rengeteget tanulhatunk az állatoktól, a növényektől és a gombáktól.

A gyerekek még óriási érdeklődést mutatnak az állatok és az élő környezete felé, ami felnőttkorra sok emberből kiveszik. Ennek a lelkes megismerni akarásnak a kedvéért izgalmas és szórakoztató tényeket hozunk most az állatvilágból.

Észbontó tények az állatvilágból

A rohamosan túlmelegedő bolygónk és a természet gyalázatos pusztítására válaszul a természetvédelmi aktivizmus eddig soha nem látott mértékben van jelen. Egyre több embert érdekelnek a fák, a lélegző tüdőként burjánzó erdők sorsa, a méhek különleges társadalma vagy éppen a máig izgalmas titkokat hordozó gombák világa. A témában rengeteg könyv, film és ismeretterjesztő alkotás született, és szerencsére egyre inkább fókuszba kerül az edukáció is a témában. De a legegyszerűbb módja a természet megóvásának, ha az emberek megismerik és szeretik a benne élő lényeket. Felismerik az egyediségüket, különleges csoportosulásaikat, érdekességeiket. Most ezekből a lenyűgöző állatokból gyűjtöttünk össze néhányat.

A flamingó miért rózsaszín?

Aki olvasta Gerald Durrell regényeit, amelyekben lelkes természetbúvárként zoológiai tapasztalataiból osztja meg a legérdekesebb történeteket, az már tudja a választ erre a kérdésre. A madarak társadalmának rózsaszín balerinái nem véletlenül pompáznak ebben a különleges színben. Esetükben különösen igaz, hogy az vagy, amit megeszel. A flamingók és a garnélarákok valójában mindketten azért rózsaszínűek, mert karotinoid pigmenteket tartalmazó algát esznek.

Így beszélgetnek a méhek

A méhek kommunikációja egy egészen lenyűgöző módszeren alapul, amit a pontosan megkoreografált táncon alapul. A sikeres gyűjtögetők a tánccal a nektárt és a virágport adó virágfoltok, vízforrások vagy új fészkelőhelyek irányáról és távolságáról szóló információkat osztják meg a kolónia többi tagjával. A méhek lenyűgöző csapatmunkáját már az ókorban felismerték, de a pontos megfejtését a táncnak végül Karl von Frisch osztrák etológus adta meg, aki többek között a világhírű Konrad Lorenzcel együtt Nobel-díjat kapott munkájáért.

A polipok meglepően okosak

A Netflix Tanítóm, a polip című filmje után sokaknak felnyílt a szeme, hogy mennyi mindent nem tudnak még ezekről az állatokról. Elképesztően intelligensek, és gyorsan tanulnak. Alvás előtt kőből álló erődöt építenek maguk köré, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól. Az álcázás mesterei, az utánzó polip egy halálos tengeri kígyót másol, hogy elriassza a ragadozókat, más fajok pedig úgy rejtőznek el és védik magukat, hogy kagylót vagy kókuszdiót hordanak magukkal.

A gorillák nagyon hasonlítanak ránk

A DNS-ünk 98%-a közös a gorillákkal. Sok szokásuk hasonlít az emberi közösségekben hordozottakhoz, kommunikációjuk sokrétű és rengeteg hasonlóságot mutatnak az emberiéhez. Ők is összebújnak esténként, a hegyi gorillák csoportjai együtt alszanak a földön vagy a fákon lévő fészkekben.

A csecsemők az anyjuk fészkében pihennek, így biztonságban és melegben maradnak egész éjjel. Tizenhat különböző hangadással beszélgetnek egymással, ezek között van rövid ugatás, amely riadalmat vagy kíváncsiságot jelezhet. De a mellük verésével és üvöltéssel a rivális hímek egymást akarják megijeszteni. Megfigyelve egy csapat szurkolót vagy utcán egymásba kötő embercsoportot, egészen ismerőssé válnak ezek a jelzések.

A rénszarvas szemszíne változik

A rénszarvasok hatalmas szeme nemcsak elbűvölő, de egy csodálatosan adaptív érzékszerv is egyben. A szarvasok nyáron barnán csillogó szeme, a változó fényviszonyokhoz igazodva, a téli időszakra bekékül. Ez segít nekik, hogy a megváltozott körülmények között is jól lássanak.

A delfinek a nevükön hívják egymást

Már régóta gyanították, hogy a delfinek ugyanúgy használják a megkülönböztető sípokat, mint az emberek a neveket. Mára a kutatások kimutatták, hogy a tengeri emlősök egyedi füttyszóval azonosítják egymást. Amikor meghallják az őket azonosító füttyöt, reagálnak rá. Ez megkönnyíti, hogy nagyobb távolságban is kapcsolatban tudjanak maradni egymással.

Szűznemzésre is képes a komodói sárkány

A komodói sárkányok képesek szűznemzésre. A hímekkel való párosodás mellett a nőstények a hímek közreműködése nélkül is képesek termékeny tojásokat rakni. Ez azonban csak egypetéjű kicsinyeket eredményez. Ahhoz, hogy a faj továbbra is alkalmazkodni tudjon, párosodásra van szüksége. Mégis lenyűgöző tény, hogy képesek erre.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• állat
• állatvilág
• természet
• ember és természet
• meglepő
• tények
• környezetvédelem
• Terasz