Férfi nélkül az utcára sem léphetnek ki: a középkorban élnek az afgán nők

2021. augusztus 15-én a tálibok másodszorra is elfoglalták az afgán fővárost, Kabult, és az irányításuk alá vették az egész országot. 

Ez igazán szörnyű csapás volt az Afganisztánban élő nőknek, akik az elmúlt húsz évben a nyugati demokráciákban élőkhöz hasonlóan élhettek. Azaz tanulhattak, dolgozhattak, szabadon járhattak az utcán, sőt még sportolhattak is. Mindez megváltozott a tálibok újabb hatalomra jutása után, hiába tiltakozott az új rendszer ellen szinte az egész világ. 

Az afgán nők ma már az utcára sem léphetnek ki férfi nélkül

A tálibok először 1996 és 2001 között irányították a kelet-ázsiai, 38 milliós országot, Afganisztánt, az iszlám szigorú szabályait követve. Az ő értelmezésük szerint a nők teljesen alá lettek rendelve a férfiaknak, nem volt joguk szinte semmihez. Bár 2001-ben a rendszer megbukott, húsz évvel később, 2021 nyarán a tálibok visszaszerezték a hatalmat. 

Annak ellenére, hogy az új tálib vezetők enyhébb szabályokat ígértek, szép lassan bevezettek szinte minden korábbi, nőket elnyomó intézkedést. Jelenleg az afgán nők nem járhatnak egyetemre, de még középszintű iskolákba sem. Egyedül az alapszintű oktatás megengedett nekik, hatodik osztályos korukig, azon túl nem. 

Sokan az otthonaikban rejtőznek

A nők a legtöbb területen nem dolgozhatnak, ami még nagyobb csapás olyan családokban, ahol a nők voltak a családfenntartók. Míg a korábbi női kormánytagok, tisztviselők, és más értelmiségiek ki sem mozdulnak az otthonukból, a megtorlástól félve. 

Egyedül a nők az utcára sem mehetnek ki, csupán valamelyik férfi családtagjuk kíséretében. Ilyen esetben is szigorú öltözködési szabályokat kell azonban követniük, hiszen nyilvános helyen egész testüket eltakaró burkát kell viselniük. Néhány helyre, például parkokba vagy edzőtermekbe pedig egyáltalán nem léphetnek be. 

Tüntetések, női aktivisták és titkos iskolák

A tálibok első rezsiméhez képest egy lényeges változás azért tapasztalható, mégpedig a társadalom szembeszállása az új rendszerrel. Még most is vannak híradások tüntetésekről, ahol nők és férfiak közösen vesznek részt a nők jogaiért tüntetve. Bár ezeket a megmozdulásokat általában a tálib biztonsági erők hamar leverik, sokan továbbra is hangot adnak elégedetlenségüknek. 

Az állami oktatás hiányában sok lány titkos, otthon szervezett iskolákba jár, és tartanak online órákat is, bár ezekhez csak kevés nő tud hozzájutni. Néhányan pedig titkos könyvklubokat tartanak, ahol elsősorban külföldi írók nőkről szóló munkáit beszélik meg. 

A tálibok hatalomra kerülése óta rengetegen hagyták el az országot, de akik ott maradtak, hiszik, hogy előbb-utóbb ennek a rendszernek is vége lesz, és a nők is visszakaphatják majd az elvesztett jogaikat. 

Még többet olvashatsz az afgán nőkről - „Csak várom, hogy jöjjenek, és megöljenek”: nők, akik mindig vesztesei voltak az afgán történelemnek, bárkik is jöttek

A tálibok, bár azt mondják, hogy nem kényszerítik vissza a nőket az otthonaikba, nem tiltják el őket sem a munkától, sem az önálló élettől, senki nem hisz nekik.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• nők helyzete
• afganisztán
• tálib
• női jogok
• Terasz