Így csalják el a te pénzedet is: hogyan működik az áfacsalás?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, az áfacsalások nagy száma Magyarországon nem indokolhatja az Egyesült Államok lépését, mellyel kitiltottak több magyar állampolgárt, köztük Vida Ildikó NAV-elnököt az USA-ból. Elsőként Horváth András állt ki tavaly a nyilvánosság elé azzal, hogy az adóhivatal egyes alkalmazottjai is érintettek a nagymértékű áfacsalásokban.

Horváth feljelentése alapján a rendőrség a napokban őrizetbe is vett valakit. De mégis mit jelent az áfacsalás, hogyan trükköznek ezzel, és kik járnak jól a trükkökkel?

Az egykori NAV-os egy éve tálalt ki

Horváth András, egykori NAV-alkalmazott tavaly novemberben nyilatkozott először arról, hogy nagyobb cégek évente több mint ezer milliárdos értékben csalnak az áfával, amiben az adóhatóság is közreműködik. A Nemzeti Nyomozóiroda Horváth akkori feljelentése nyomán már decemberben nyomozni kezdett, ám egészen mostanáig kellett várni az első letartóztatásra.

Az elmúlt hetekben az amerikai kitiltási botránnyal összefüggésben kerültek ismét a közvélemény elé Horváth vádjai. Washington ugyanis azt állítja, hogy Vida Ildikót, az adóhatóság elnökét korrupciós ügyekkel összefüggésben tiltották ki az USA-ból.

De hogyan működik a Horváth által nyilvánosság elé tárt csalás? Horváth a 444.hu-nak magyarázta el tételesen a csalás mechanizmusát. Eszerint, mivel országok között mozgó árunál nem kell áfát fizetni, a főként Szlovákia és Románia területéről behozott árut papíron kevesebb pénzért vásárolja meg a forgalmazó cég, mint amennyit ténylegesen fizetett érte.

Ezután a csaló cég fiktív számlákat állít ki egyéb költségekről, mint például piackutatásról, ezzel bebizonyítja - persze csak papíron -, hogy a kiadása és bevétele ugyanannyi volt, így mentesül az adófizetés alól. Ezután az árut még átfuttatják egy-két cégen, hogy minél kevésbé legyen lenyomozható az ügylet, de ezek a cégek általában fiktívek, így nyereséget nem termelnek. Így kerül az áruházhoz az adott termék, amit az adófizetés elkerülése miatt gyakran jóval olcsóbban árulhatnak, mint a becsületes piaci szereplők termékeit. Persze a csalásnak még bonyolultabb módszerei is léteznek a szakértők szerint.

Gyanús lehet, ha túl olcsó

A végén tehát az áruháznak éri meg a csalás, hiszen az lát hasznot abból, hogy elkerülte az áfa befizetését a forgalmazó, így az áruház olcsóbban jutott a termékhez, és még akár a többi hasonló terméknél jóval olcsóbban árulva is komoly hasznot húzhat.

A csalást általában tartós élelmiszerekkel, cukorral, liszttel lehet legkönnyebben elkövetni, ugyanis ezek nem romlanak meg, míg ide-oda ingáznak a csalásban részt vevő cégek között. Horváth szerint nemcsak élelmiszerekkel, de ruhákkal, számítástechnikai eszközökkel vagy éppen tűzifával is előszeretettel trükköznek.

A leginkább mégis azokat a termékeket kedvelik a csalók, amelyeken nincs gyári szám, így nehezebb visszanyomozni az eredetüket. Ezért népszerű a búza, az olaj, a cukor és a liszt is a csalók körében.

Felfoghatatlan mennyiségű pénzt vesznek ki az államkasszából

Ezzel a csalók az államot károsítják meg, mivel nem fizetik be azt az adót, amit becsületes üzlet révén amúgy megtennének, ráadásul még a be nem fizetett áfát is visszaigényelhetik. Ezzel évente ezermilliárdos nagyságrendű pénztől fosztják meg a magyar államkasszát. Nem nehéz elképzelni, mi mindent kezdhetne az állam ennyi pénzzel, az egészségügy, az oktatás vagy az infrastruktúra fejlesztése korántsem okozna ekkora fejtörést - már ha az állam ezekre szándékozná költeni a többletet.

Az origo.hu korábbi cikke egy szakértőre hivatkozva azt állítja, ezzel a módszerrel évtizedek óta folynak a csalások, a kilencvenes évek óta felfoghatatlan mennyiségű adót csalhattak így el az érintettek.

• cukor
• csalás
• liszt
• adó
• varga mihály
• horváth andrás
• NAV
• adócsalás
• pénz és munka
• vida ildikó
• Terasz