Így csalják el a te pénzedet is: hogyan működik az áfacsalás?
Elképesztően sok pénztől esik el az állam egyes cégek miatt. De hogyan tudnak csalni?
- Csodás sminkújdonságok, melyek felpezsdítik a tavaszi megjelenést: árakkal mutatjuk a nőies és ragyogó árnyalatokat »
- Lady Gagát modellnek kérték fel, művészi alkotássá varázsolta a reklámot: megkapóan természetes »
- Az 53 éves Jennifer Lopez ezzel az edzéssel tartja magát csúcsformában: 30 perc kőkemény torna a személyi edzőjével »

- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, az áfacsalások nagy száma Magyarországon nem indokolhatja az Egyesült Államok lépését, mellyel kitiltottak több magyar állampolgárt, köztük Vida Ildikó NAV-elnököt az USA-ból. Elsőként Horváth András állt ki tavaly a nyilvánosság elé azzal, hogy az adóhivatal egyes alkalmazottjai is érintettek a nagymértékű áfacsalásokban.
Horváth feljelentése alapján a rendőrség a napokban őrizetbe is vett valakit. De mégis mit jelent az áfacsalás, hogyan trükköznek ezzel, és kik járnak jól a trükkökkel?
Az egykori NAV-os egy éve tálalt ki
Horváth András, egykori NAV-alkalmazott tavaly novemberben nyilatkozott először arról, hogy nagyobb cégek évente több mint ezer milliárdos értékben csalnak az áfával, amiben az adóhatóság is közreműködik. A Nemzeti Nyomozóiroda Horváth akkori feljelentése nyomán már decemberben nyomozni kezdett, ám egészen mostanáig kellett várni az első letartóztatásra.
Az elmúlt hetekben az amerikai kitiltási botránnyal összefüggésben kerültek ismét a közvélemény elé Horváth vádjai. Washington ugyanis azt állítja, hogy Vida Ildikót, az adóhatóság elnökét korrupciós ügyekkel összefüggésben tiltották ki az USA-ból.
De hogyan működik a Horváth által nyilvánosság elé tárt csalás? Horváth a 444.hu-nak magyarázta el tételesen a csalás mechanizmusát. Eszerint, mivel országok között mozgó árunál nem kell áfát fizetni, a főként Szlovákia és Románia területéről behozott árut papíron kevesebb pénzért vásárolja meg a forgalmazó cég, mint amennyit ténylegesen fizetett érte.
Ezután a csaló cég fiktív számlákat állít ki egyéb költségekről, mint például piackutatásról, ezzel bebizonyítja - persze csak papíron -, hogy a kiadása és bevétele ugyanannyi volt, így mentesül az adófizetés alól. Ezután az árut még átfuttatják egy-két cégen, hogy minél kevésbé legyen lenyomozható az ügylet, de ezek a cégek általában fiktívek, így nyereséget nem termelnek. Így kerül az áruházhoz az adott termék, amit az adófizetés elkerülése miatt gyakran jóval olcsóbban árulhatnak, mint a becsületes piaci szereplők termékeit. Persze a csalásnak még bonyolultabb módszerei is léteznek a szakértők szerint.
Gyanús lehet, ha túl olcsó
A végén tehát az áruháznak éri meg a csalás, hiszen az lát hasznot abból, hogy elkerülte az áfa befizetését a forgalmazó, így az áruház olcsóbban jutott a termékhez, és még akár a többi hasonló terméknél jóval olcsóbban árulva is komoly hasznot húzhat.
A csalást általában tartós élelmiszerekkel, cukorral, liszttel lehet legkönnyebben elkövetni, ugyanis ezek nem romlanak meg, míg ide-oda ingáznak a csalásban részt vevő cégek között. Horváth szerint nemcsak élelmiszerekkel, de ruhákkal, számítástechnikai eszközökkel vagy éppen tűzifával is előszeretettel trükköznek.
A leginkább mégis azokat a termékeket kedvelik a csalók, amelyeken nincs gyári szám, így nehezebb visszanyomozni az eredetüket. Ezért népszerű a búza, az olaj, a cukor és a liszt is a csalók körében.
Felfoghatatlan mennyiségű pénzt vesznek ki az államkasszából
Ezzel a csalók az államot károsítják meg, mivel nem fizetik be azt az adót, amit becsületes üzlet révén amúgy megtennének, ráadásul még a be nem fizetett áfát is visszaigényelhetik. Ezzel évente ezermilliárdos nagyságrendű pénztől fosztják meg a magyar államkasszát. Nem nehéz elképzelni, mi mindent kezdhetne az állam ennyi pénzzel, az egészségügy, az oktatás vagy az infrastruktúra fejlesztése korántsem okozna ekkora fejtörést - már ha az állam ezekre szándékozná költeni a többletet.
Az origo.hu korábbi cikke egy szakértőre hivatkozva azt állítja, ezzel a módszerrel évtizedek óta folynak a csalások, a kilencvenes évek óta felfoghatatlan mennyiségű adót csalhattak így el az érintettek.
OLVASD EL EZT IS!

- adókedvezmény
- belföld
Ilyen plusz juttatásokra számíthatsz a béreden felül jövőre: kiket érint?

- adósság
- egészségügy
Ekkora a baj az egészségügyben: kórházak végrehajtás alatt

- tüntetés
- pálinka