Egy 76 éves nőt csodál most a világ: elképesztő a története

Most először ítélték oda női tudósnak a matematika legrangosabb nemzetközi elismerését, az Abel-díjat. A matematikusok Nobel-díjaként is emlegetett kitüntetést Karen Uhlenbeck, az austini Texasi Egyetem professzora nyerte el a Norvég Tudományos Akadémia döntése alapján. Az indoklás szerint a 76 éves matematikus az analízis, a geometria és a matematikai fizika területén végzett úttörő munkája miatt kapta az elismerést. Ám a tudós nemcsak a szakterületén, hanem a nők szakmai elismerésének kivívásában is úttörő.

Mivel a rangos Nobel-díj nem öleli fel az összes tudományos és művészeti ágat, az alapító Alfred Nobel számára idegen szakterületek hasonló presztízsű kitüntetéseit szokás az adott tudományág Nobel-díjának nevezni. A matematika esetében ez az Abel-díj, melyet évente egyszer adnak át olyan matematikusoknak, akik valamilyen szempontból kiemelkedő munkát végeztek.

Első alkalommal kapta nő az Abel-díjat

Az Abel-díjat a Nobel-díj mintájára alapította a norvég kormány 2001-ben, Niels Henrik Abel matematikus születésének 200. évfordulója alkalmából, és először 2003-ban adták át. A díjazottat - vagy díjazottakat - mindig nemzetközi bizottság jelöli ki, melynek 2004 és 2006 között egy magyar tagja is volt, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Lovász László személyében.

2003 óta tizenkilencen kapták meg az elismerést, köztük két magyar származású tudós: 2005-ben Lax Péter, 2012-ben pedig Szemerédi Endre lett Abel-díjas matematikus. Ám egészen mostanáig kizárólag férfiakat tüntettek ki, így a legfrissebb díjazott, Karen Uhlenbeck ebben is úttörőnek számít. Jelenleg a díjról rendelkező ötfős nemzetközi bizottságnak egy női tagja van, a 72 éves norvég matematikus, Ragni Piene.

Karen Uhlenbeck, a sokszor első nő

Karen Keskulla Uhlenbeck 1942. augusztus 24-én született az ohiói Clevelandben. Első diplomáját 1964-ben vehette át a Michigani Egyetemen, 1968-ban pedig PhD-fokozatot szerzett a Brandeis Egyetemen. Sokáig nem talált állandó állást, mivel azokban az intézményekben, ahol férje, a biokémikus-biofizikus Olke C. Uhlenbeck is tevékenykedett, nem alkalmazták tartósan a részrehajlást megakadályozó törvény miatt.

Később elköltözött, és 1976-tól kezdve megfordult az Illinoisi, a Chicagói és a Texasi Egyetemen is. Generációja egyik legjobb matematikusaként 1983-ban MacArthur-ösztöndíjat kapott, amit Zseni-díjnak is neveznek, 1986-ban pedig az Amerikai Tudományos Akadémia első női tagjának választották. 2000-ben Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki, 2007-ben pedig - kategóriájában szintén első nőként - megkapta az amerikai matematikusok egyik legnagyobb elismerését, a Leroy P. Steele-díjat.

1993-ban alapítótagként vett részt a Women and Mathematics programban, amely a nők tudományban való érvényesülését támogatja. 1990-ben előadást tartott a Matematikusok Nemzetközi Kongresszusán, és ezzel ő lett a második nő a történelemben, aki felszólalt a gyűlésen: rajta kívül egyetlen hölgy, Emmy Noether német fizikus-matematikus lépett pódiumra 1932-ben.

Számos meghatározó kutatásban vett részt, könyveket, tanulmányokat írt és publikált. Nevéhez fűződnek többek közt a kvantumtérelmélet fizikájában ma már általánosan alkalmazott matematikai alapvetések, és komoly eredményeket ért el a részecskék közötti kölcsönhatások feltárásában is. Jelenleg Princetonban él.

Nobel-díjas nők

A Nobel-díj története több mint egy évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. Ez alatt az idő alatt napjainkig a rengeteg díjazott között mindössze 4%-nyi nő szerepelt.

• tudomány
• nők
• díj
• matematika
• abel-díj
• feminizmus
• sikeres nők
• Terasz