Pofátlan sztorival verte át olvasóit a napilap: évekkel később is érződött a hatása

Nincsen abban semmi meglepő, ha egy napilap minden követ megmozgat azért, hogy a lehető legtöbb olvasót megnyerje magának. Ám nem mindenki él Deák Ferenc híres mondata szerint, vagyis: - Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.

1835. augusztus 25. egy gigantikus kamusorozat, a nagy Hold-átverés kezdőnapjaként vonult be a történelembe. Bár a dr. Andrew Grant álnéven publikáló áltudós valódi kilétét végig titokban tartotta, sokak szerin a Sun akkori munkatársa, Richard Adams Locke agyszüleménye volt.

A nagy Hold-átverés, és ami mögötte van

A New York-i napilap 179 évvel ezelőtt, a már említett augusztusi napon lehozott egy cikket, melyben Sir John Herschel a Hold titokzatos lakóira vonatkozó, páratlan felfedezéséről írtak. A történet szerint a neves csillagász akkoriban éppen Fokföldön tartózkodott - és ezzel ki is merült a sztori igazságtartalma -, és megfigyeléseket végzett az akkori legmodernebb távcsővel, amit egy alkalommal kíváncsiságból a Holdra irányított.

Teleszkópjának köszönhetően a Hold mintegy négyszázezer kilométerről is pontos részletességgel tárult a szeme elé, így megláthatta, hogy felszínén Vesperitilio-homók, azaz denevérszárnyas emberalakok élnek.  

Grant feljegyzéseit állítólag maga Herschel vetette papírra, később pedig állítólag publikálta az Edinburgh Journal of Science tudományos szaklapban. Ebből a hamis tudományos értekezéséből közölt részleteket a Sun, amiből természetesen egy árva szó sem volt igaz. A slusszpoén, hogy az Edinburgh Journal of Science folyóirat az 1830-as évek elején, évekkel a cikksorozat megjelenése előtt megszűnt.

A sorozatot nem klasszikus történetként kell elképzelni, ugyanis nem volt egy konkrét íve, hanem mindennap közöltek belőle egy újabb, egészen hihetetlen részletet. Első körben még csak az állat-, és növényvilágot említik, aztán ismertették a különböző geológiai jelenségeket.

A negyedik cikk számít fordulópontnak, itt említik ugyanis először az egymás mellett élő denevérszárnyas emberek civilizációját. A hatodik rész elvágta a folytatást: eszerint a csillagászok véletlenül a Holdra irányították teleszkópjukat, ami rengeteg napfényt begyűjtött, és csaknem felgyújtotta a csillagvizsgálót a távcsővel együtt.

Túl jól sikerült az átverés

Az átverés bejött, és tökéletesen megtévesztette az olvasókat, köztük sok kutatót is. Mi sem bizonyította ezt jobban, minthogy a Sun eladásai drasztikusan megemelkedtek, egyre több konkurens lap átvette a sztorit, ami lassan világszerte elterjedt.

Augusztus végén a Yale Egyetem tudósokat küldött a laphoz, hogy megszerezzék a Journal eredeti tanulmányait. Meglepő módon a professzoroknak az újságírók kitérő válaszai sem tűntek gyanúsnak, továbbra is hittek a holdbéli civilizáció létezésében.

A történet idővel Herschelhez is eljutott, aki kikérte magának, és természetesen tagadta, hogy bármi köze lenne a dologhoz. Ám a lényegen ez már nem változtatott, addigra mindenki a denevérszárnyas földönkívüliekről beszélt.

A szerkesztőség tagjai bő egy hónappal később, szeptember 16-án beismerték, hogy az egész csak kitaláció volt. Ennek ellenére az olvasói levelek még hosszú évekig záporoztak, és a lap olvasottsága sem esett vissza.

Látod a kalapos lányt a képen? 

Van egy mondás, miszerint semmi sem az, aminek látszik. És van egy művészeti terület, melyre ez különösen igaz: mégpedig a festészetre. Egy ukrán művész, aki eredetileg építésznek tanult, ám végül az olajfestészet és az optikai illúziók nagymestere lett, előszeretettel alkalmazza a megtévesztés technikáját.

Nyitókép: Getty Images Hungary

• álhír
• átverés
• földönkívüliek
• hold
• érdekességek a világból
• Terasz