Pofátlan sztorival verte át olvasóit a napilap: évekkel később is érződött a hatása
A The Sun hatrészes, kamu-földönkívüliekről szóló cikksorozata alapjaiban, hosszú évekre felkavarta a közvéleményt.

ujsag
Ez is érdekelhet

Ki ne szeretné előre látni a jövőt? (x)

Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)

Borozzunk együtt: legyél trendszetter, válaszolj, nyerj! (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Bonyodalom a Hotel Numerában. (x)

beauty and style

A pulóver még soha nem volt ennyire nőies: már nem a farmer a legjobb barátja »

Amiért a tej nem jó a bőrnek: tudományosan is igazolva »

Hatékony, házi praktikák korpa ellen: 4 tipp az egészséges fejbőrért »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Nincsen abban semmi meglepő, ha egy napilap minden követ megmozgat azért, hogy a lehető legtöbb olvasót megnyerje magának. Ám nem mindenki él Deák Ferenc híres mondata szerint, vagyis: - Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.

1835. augusztus 25. egy gigantikus kamusorozat, a nagy Hold-átverés kezdőnapjaként vonult be a történelembe. Bár a dr. Andrew Grant álnéven publikáló áltudós valódi kilétét végig titokban tartotta, sokak szerin a Sun akkori munkatársa, Richard Adams Locke agyszüleménye volt.

A nagy Hold-átverés, és ami mögötte van

A New York-i napilap 179 évvel ezelőtt, a már említett augusztusi napon lehozott egy cikket, melyben Sir John Herschel a Hold titokzatos lakóira vonatkozó, páratlan felfedezéséről írtak. A történet szerint a neves csillagász akkoriban éppen Fokföldön tartózkodott - és ezzel ki is merült a sztori igazságtartalma -, és megfigyeléseket végzett az akkori legmodernebb távcsővel, amit egy alkalommal kíváncsiságból a Holdra irányított.

A Sun illusztrációja a titokzatos Holdlakókról.
A Sun illusztrációja a titokzatos Holdlakókról.
Fotó: Wikimedia Commons

Teleszkópjának köszönhetően a Hold mintegy négyszázezer kilométerről is pontos részletességgel tárult a szeme elé, így megláthatta, hogy felszínén Vesperitilio-homók, azaz denevérszárnyas emberalakok élnek.  

Grant feljegyzéseit állítólag maga Herschel vetette papírra, később pedig állítólag publikálta az Edinburgh Journal of Science tudományos szaklapban. Ebből a hamis tudományos értekezéséből közölt részleteket a Sun, amiből természetesen egy árva szó sem volt igaz. A slusszpoén, hogy az Edinburgh Journal of Science folyóirat az 1830-as évek elején, évekkel a cikksorozat megjelenése előtt megszűnt.

A cikk az ajánló után folytatódik

A sorozatot nem klasszikus történetként kell elképzelni, ugyanis nem volt egy konkrét íve, hanem mindennap közöltek belőle egy újabb, egészen hihetetlen részletet. Első körben még csak az állat-, és növényvilágot említik, aztán ismertették a különböző geológiai jelenségeket.

A negyedik cikk számít fordulópontnak, itt említik ugyanis először az egymás mellett élő denevérszárnyas emberek civilizációját. A hatodik rész elvágta a folytatást: eszerint a csillagászok véletlenül a Holdra irányították teleszkópjukat, ami rengeteg napfényt begyűjtött, és csaknem felgyújtotta a csillagvizsgálót a távcsővel együtt.

Túl jól sikerült az átverés

Az átverés bejött, és tökéletesen megtévesztette az olvasókat, köztük sok kutatót is. Mi sem bizonyította ezt jobban, minthogy a Sun eladásai drasztikusan megemelkedtek, egyre több konkurens lap átvette a sztorit, ami lassan világszerte elterjedt.

A The New Yorker újságírója az álhírek születésének tekinti a Hold-átverés históriáját.
A The New Yorker újságírója az álhírek születésének tekinti a Hold-átverés históriáját.
Fotó: The New Yorker

Augusztus végén a Yale Egyetem tudósokat küldött a laphoz, hogy megszerezzék a Journal eredeti tanulmányait. Meglepő módon a professzoroknak az újságírók kitérő válaszai sem tűntek gyanúsnak, továbbra is hittek a holdbéli civilizáció létezésében.

A történet idővel Herschelhez is eljutott, aki kikérte magának, és természetesen tagadta, hogy bármi köze lenne a dologhoz. Ám a lényegen ez már nem változtatott, addigra mindenki a denevérszárnyas földönkívüliekről beszélt.

A szerkesztőség tagjai bő egy hónappal később, szeptember 16-án beismerték, hogy az egész csak kitaláció volt. Ennek ellenére az olvasói levelek még hosszú évekig záporoztak, és a lap olvasottsága sem esett vissza.

Látod a kalapos lányt a képen? 

Van egy mondás, miszerint semmi sem az, aminek látszik. És van egy művészeti terület, melyre ez különösen igaz: mégpedig a festészetre. Egy ukrán művész, aki eredetileg építésznek tanult, ám végül az olajfestészet és az optikai illúziók nagymestere lett, előszeretettel alkalmazza a megtévesztés technikáját.

Nyitókép: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük