A kormány is elismeri, hogy gond van az egészségüggyel: elkészült az új jelentés

A kormány elismeri, hogy jelentős gondok vannak a magyarországi egészségügyben, egy új, Európai Bizottságnak benyújtott jelentésben.

A kormány is elismeri, hogy gond van az egészségüggyel: elkészült az új jelentés
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Jelentős a munkaerőhiány az egészségügyben, drasztikusan emelkedik az üresen álló praxisok száma, 20-25 ezer szakápoló hiányzik, ismeri el a magyarországi egészségügyi problémákat a kormány az Európai Bizottságnak benyújtott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű stratégiájában, írja a Napi.hu.

A kabinet 306 millió eurót, azaz 121,7 milliárd forintot fordítana az egészségügyi fejlesztésekre az uniós forrásokból. 

A kormány elismeri, hogy gondok vannak az egészségügyben

Eltérés van a közép-magyarországi és észak-magyarországi lakosság születéskor várható élettartamában, derül ki a jelentésből. Az eltérés a férfiak esetében három, a nőknél két év. Közép-Magyarország és az Észak-Alföld összehasonlítása esetén pedig a közép-magyarországi férfiak hat, a nők pedig nyolc évvel élnek tovább átlagosan mint észak-alföldi társaik. A kormány kiemelte, hogy ezeket a területi különbségeket az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiánya is befolyásolja, írja a cikk. 

Annak ellenére, hogy a magyar lakosság egészségi állapota fokozatosan javul, több olyan egészségmutató van, amelyekben továbbra is elmaradnak az európai átlagtól. 2018-ban a hazai születéskor várható élettartam 4,8 évvel, az egészségben eltöltött életévek száma pedig 2,9 évvel maradt el az európai átlagtól. 

A kormány az egészségben eltöltött életévek számát az egészségügyi szakdolgozók munkafeltételeinek javításával, a szakember-utánpótlás feltételeinek megteremtésével és az otthoni szakápolás megerősítésével növelné, derül ki a cikkből. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

A magyar lakosság átlagéletkora 42,9 év 2022-ben, ez 1,5 évvel magasabb mint a 2012-es szám. Az öregedő társadalom szintén komoly kihívások elé állítja az egészségügyet. 

A jelentésből kiderül az is, hogy a magyar egészségügyben a humánerőforrás-hiány leginkább a szakdolgozók között jelentkezik. Az elmúlt tíz évben a 30-39 éves korosztály létszáma 26 ezer főről 17 ezer főre csökkent. Ebben az utánpótlás hiánya mellett a pályaelhagyás is nagy szerepet játszik. Az ezer lakosra jutó orvosok (3,5) és ápolók (6,6) száma nagyon alacsony, az unióban több mint 4 orvos, és 8,4 szakápoló jut ezer emberre. Az elmúlt tíz évben a betöltetlen háziorvosi körzetek száma is látványosan gyorsulni kezdett az országban. 

Nagy baj van a kórházakban: egyre súlyosabb helyzetben vannak a nővérek

Az NNU (National Nurses United) nevű amerikai szervezet ötezer nővért vont be a vizsgálatába. A válaszadók 31 százaléka számolt be a munkahelyi atrocitások gyakoriságának növekedéséről. A nővérek szerint mindez a már most is jelen lévő és egyre súlyosbodó nővérhiánynak, a várakozási idő növekedésének és a beteglátogatásokat érintő, folyamatos változásoknak betudható.

Nagy baj van a kórházakban: egyre súlyosabb helyzetben vannak a nővérek

A nővéreket ért munkahelyi atrocitások gyakoriságát vizsgálták.

Elolvasom

Borítókép: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük