3 ok, amiért jogtalanul mondtak fel

A gazdasági válság nemcsak a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteinek hihetetlen mértékű emelkedését okozta, de hatalmas elbocsátási hullámot is eredményezett. Volt, ahol a cég szűnt meg, és azért maradt munka nélkül több száz munkavállaló, máshol a költségek emelkedése miatt kényszerültek létszámcsökkentésre a munkaadók.

Volt, ahol mindez jogszerűen, a Munka Törvénykönyvében rögzített módon történt, de előfordult, hogy a felmondás módja igencsak megkérdőjelezhető volt jogi szempontból.

De vajon mi számít jogtalan felmondásnak, és milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak most, ha a szabályokkal ellentétes módon szűnik meg a munkaviszonya?

Ha indoklás nélkül bocsátottak el

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszüntetésének alapvetően két módja van: az úgynevezett rendes felmondás, valamint a munkaviszony rendkívüli megszüntetése. A munkaadó az előbbivel akkor élhet, ha a szerződésed határozatlan időre szól, és úgy, hogy meg is indokolja a döntését - erre a törvény kötelezi. Rendes felmondásnak akkor lehet helye, ha a magatartásod vagy a munkavégzésed nem megfelelő, esetleg a munkád minőségével kapcsolatban merülnek fel kifogások. Nagyon fontos azonban, hogy a jogszabályok szerint lehetőséget kell adni, hogy a felhozott vádakkal szemben védekezz. Ha ezt nem teszi meg a munkaadó, sőt, nem is indokolja meg elfogadhatóan a döntését, akkor vét a törvény ellen - ekkor jogodban áll akár a Munkaügyi Bírósághoz is fordulni.

Ha az elbocsátás oka a tulajdonosváltás volt

A gazdasági válság miatt nem egy tulajdonos kényszerült arra, hogy megváljon a cégétől. Ilyen esetben előfordulhatott, hogy az új tulajdonos a cégre igen, a dolgozókra viszont nem tartott igényt. A munkaadó jogtalanul jár el, ha azzal az indokkal bocsát el, mert a cég tulajdonost váltott. A Munka Törvénykönyve szerint ez ugyanis nem elég, és nem elfogadható indok arra, hogy elküldjenek.

A döntésre ilyenkor ne bólints rá, hanem kérj bővebb indoklást, sőt, jogorvoslatért a Munkaügyi Bírósághoz is fordulhatsz. Ha pedig a cég nem tulajdonost vált, hanem jogutód nélkül teljesen megszűnik, végkielégítésre tarthatsz igényt, melynek mértéke a cégnél eltöltött évek számától függ.

Ha a rendkívüli felmondást nem támasztotta alá semmi

Ha a szerződésed határozott idejű, a munkaviszonyod lejártának szerződésben meghatározott időpontja előtt a munkaadód nem élhet a rendes felmondás jogával. Ha mégis megteszi, köteles kifizetni a munkaviszonyod hátralévő részére járó munkabéred. Rendkívüli felmondással azonban megszüntetheti a munkaviszonyod, ám ez sem olyan egyszerű.

A törvény szerint ugyanis rendkívüli felmondásra - határozatlan és határozott idejű szerződés mellett egyaránt - csak akkor kerülhet sor, ha a munkaadó szerint olyan komoly kötelezettségszegést követsz el, ami például jelentős anyagi veszteséget okoz a cégnek, vagy olyan magatartást tanúsítasz, ami nem teszi lehetővé további alkalmazásod.

Ellenkező esetben nem jogos a rendkívüli felmondás, és jogod van fellépni a döntés ellen.

• jogok
• elbocsátás
• munka törvénykönyve
• főnök
• karrier és siker
• felmondás
• Terasz