3 izgalmas elmélet az élet keletkezésére

A tudósok egy része szerint az élet kialakulása egy fertőzés következménye, mások az őslevesben keresik a választ.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Őskori leletekből tudjuk, hogy a Földön már legalább 3,5 milliárd éve jelen vannak az élőlények. Legelső képviselőik ugyan csupán egyszerű, sejtmag nélküli, primitív lények voltak, de már alapvetően különböztek az őket körülvevő élettelen anyagtól.

Keletkezésük helyét illetően a tudomány két alapvető feltételezésből indul ki: az élet vagy a Földön alakult ki egy hosszan tartó biokémiai szerveződés folyamán, vagy a világűrből érkezett.

A kérdést azonban nagyon nehéz megválaszolni mindaddig, amíg csak egyetlen életformát - a földit - ismerünk.

Élet az őslevesből?

A kutatók három különböző elméletről vitáznak. Az első szerint az élet az úgynevezett őslevesben született. Ez az ősleves - tulajdonképpen az őstengerek sekély vizét értik alatta - a hő, az ibolyántúli sugárzás és a villámok hatására először egyszerű, majd mind összetettebbé váló, szerves molekulákkal dúsult fel, majd lassanként biomolekulák képződtek belőle. Harold Urey és S. L. Miller amerikai kutatók 1953-ban egy egyszerű kísérlettel bebizonyították, hogy megfelelő körülmények között akár kémcsőben is lehetséges aminosavat előállítani. Ezek a biomolekulák azután nagyobb halmazzá kapcsolódhatnak össze, ami végül elvezet az egyszerű, szaporodásra képes sejtek kialakulásához.

Ezzel a hosszú ideig kedvelt hipotézissel szemben azonban más kutatók kifogásokat emeltek. Ők leginkább azzal érvelnek, hogy az ily módon képződő halmazok és primitív sejtek nem bírták volna ki az akkori zord környezeti viszonyokat.

Fekete füstölgők

Egy 1970-ben alkotott másik feltevés abból indul ki, hogy az élet az óceánok mélyén található, úgynevezett hidrothermás repedések közelében fejlődött ki. Ezeken a fekete füstölgőknek nevezett repedéseken keresztül a Föld belsejéből származó, kénes vegyületeket tartalmazó, forró oldatok törnek elő, és a környező vizet akár 300°C-ig is felmelegíthetik. Itt könnyen elképzelhető az egyszerű sejtek létrejötte. Néhány primitív élőlény ugyanis éppen ilyen körülmények között érzi jól magát. Fontos szempont az is, hogy az óceánok mélyén védve voltak például az életre veszélyes ibolyántúli sugaraktól vagy a meteoritok becsapódásaitól.

A Földet megfertőzték?

Ezzel szemben a pánspermia-hipotézis szerint az élet a világűrből érkezhetett a Földre. Az elmélet S. A. Arrhenius-tól származik, 1906-ból, ám később még sokan átfogalmazták. Alapgondolata, hogy a kozmikus porral vagy a meteoritokkal egyszerű, de nagyon ellenálló szervezetek kerülhettek a Földre, és mivel itt kedvező körülmények fogadták őket, továbbfejlődtek.

Így lakomázik egy csillag: 15 döbbenetes felvétel a világűrből

Nézegess képeket!

Elolvasom

A feltevés mellett szól, hogy a világűrben ugyan még nem találtak életet, de a csillagközi porfelhőkben már több szerves molekulát is felfedeztek. Bárhogyan történt is, tényként kell elfogadni, hogy a Földön már nagyon régen megjelent az élet, és ismert egyszerű formáiból egyre bonyolultabbá váló szervezeteken át egészen az emberig fejlődött tovább. Ez az elmélet azonban csupán arrébb helyezi a problémát, hiszen az eredetről nem beszél.

A Teremtés és a tudomány
Sokakban rossz érzést kelt, hogy a tudomány az élet kialakulását pusztán fizikai-kémiai síkon vizsgálja. Tény, hogy az élet létrejöttét a tudósok közvetlen isteni beavatkozás nélkül képzelik el, és a hipotézisek egy szóval sem utalnak az isteni közbeavatkozás szükségszerűségére, ám a Mindenható létét sem tagadják. Éppen ellenkezőleg: minél mélyebbre hatol a tudomány a természet lényegének megértése terén, minél jobban feltárja annak törvényszerűségeit, annál inkább megnyilvánul számára a benne rejlő határtalan intelligencia - és annál inkább valószínűbbnek tartja egy Teremtő létezését, és ismeri el az életet soha meg nem magyarázható csodaként.

Van élet más bolygókon is?

Elég kézenfekvőnek tűnik, hogy az élet a Földön keletkezett. Sőt, elképzelhető, hogy a Földről más bolygókra vagy holdakra is eljuthatott. Ezt a lehetőséget manapság több kutató behatóan tanulmányozza, és máris születtek meglepő eredmények.

Léteznek például az életnek olyan igen egyszerű formái, melyek az Antarktisz fagyos hidegében éppen olyan jól érzik magukat, mint a forró vízben.

Más életformákról kísérletekkel bizonyították, hogy csupán igen kis mértékben érzékenyek a nyomásra, és ellenállók a sugárzással szemben. Sőt, bármily meglepő is, találni olyan magasabb rendű szervezeteket is, melyek átmenetileg vákuumban vagy szinte teljesen száraz közegben is fennmaradnak.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Az évekig a Holdon álló egyik Surveyor-űrszonda tévékamerájának objektíve mögött baktériumokat találtak, melyek kibírták a rendkívüli hideget és a tökéletes vákuumot is...

Cikkünk Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyv alapján készült.

A lenyűgöző kiadvány a legfrissebb tudományos eredményekről ad számot. A parapszichológiától a kvantumfizikáig, a jég birodalmának éghajlati kutatásaitól a Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatáig napjaink tudományának minden területét bemutatja. Tegyél egy lélegzetelállító utazást a tudomány világába!

Kiadja a Reader's Digest.
Ára 7990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »
Ezt is szeretjük