Így válassz fényvédőt zsíros bőrre: mitesszerek és gyulladások ellen

A fényvédő használata ma már a bőrápolás egyik legalapvetőbb lépése, mégis sokan tartanak tőle, ha zsíros, mitesszeres vagy pattanásokra hajlamos a bőrük. Gyakori félelem, hogy a krém eltömíti a pórusokat, fokozza a faggyútermelést vagy újabb gyulladásokat okoz. Pedig a fényvédelem elengedhetetlen, hiszen az ablaküvegen is áthatoló UVA-sugarak hozzájárulnak a kollagén lebomlásához, a hiperpigmentációhoz és a ráncok kialakulásához. A jó hír az, hogy nem magával a fényvédővel van probléma, hanem azzal, ha nem a bőrtípusnak megfelelő készítményt választják, illetve ha este nem távolítják el maradéktalanul az arcbőrről.

Zsíros bőr esetén érdemes könnyű textúrájú, olajmentes, nem komedogén fényvédőt választani, amely nem nehezíti el a bőrt, ugyanakkor megbízható UV-védelmet biztosít.

Fényvédők zsíros bőrre:

A fényvédők két nagy csoportba sorolhatók: fizikai – más néven ásványi – és kémiai fényvédőkre. Mindkettő hatékony, széles spektrumú védelmet nyújthat az UVA- és UVB-sugárzás ellen, működésük azonban alapvetően eltérő.

A fizikai fényvédők jellemzően cink-oxidot és titán-dioxidot tartalmaznak. Ezeket az összetevőket az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) is biztonságosnak és hatékonynak ismeri el - áll a Healthline oldalán. Ezek az ásványi összetevők a bőr felszínén képeznek védőréteget, amely visszaveri és részben elnyeli az UV-sugarakat. Előnyük, hogy felkenés után azonnal hatnak, emiatt érzékeny, rosaceára hajlamos vagy kozmetikai kezelések után regenerálódó bőr esetén is gyakran ezt a típust javasolják. Hátrányuk, hogy sűrűbb állagúak, nehezebben oszlathatók el, kevésbé ellenállóak a vízzel és az izzadással szemben, és világos, fehéres réteget hagyhatnak maguk után.

A kémiai fényvédők ezzel szemben olyan UV-szűrőket alkalmaznak, mint például az avobenzon, az oktinoxát, az oktokrilén, az oxibenzon, az oktiszalát vagy a homoszalát. Ezek a szerves anyagok a bőr felső rétegeiben nyelik el az UV-sugárzást, majd a keletkező energiát hő formájában adják le. Általában rendkívül könnyű textúrájúak, könnyen eloszlathatók, és nem hagynak fehér nyomot a bőrön, ezért smink alá is kényelmesek. Hátrányuk, hogy felvitel után 20–30 percre van szükségük az aktiválódáshoz, és bizonyos kémiai szűrők az érzékeny bőrnél irritációt vagy bőrpírt válthatnak ki.

Önmagában egyik típus sem tekinthető jobbnak a másiknál. A választást elsősorban a bőr egyéni igényei, az érzékenység és a komfortérzet határozza meg.

Zsíros bőr esetén ezekre az összetevőkre érdemes figyelni

A zsíros, pattanásos bőr esetében nemcsak az UV-szűrők típusa számít, hanem az is, milyen egyéb összetevőkből áll a készítmény. Mindig keresd a non-comedogenic vagy nem komedogén jelölést a flakonon, ami azt jelzi, hogy a terméket kifejezetten úgy fejlesztették ki, hogy ne tömítse el a pórusokat.

A kozmetikai összetevők kapcsán gyakran emlegetik az úgynevezett komedogén indexet, amely azt mutatja meg, hogy egy adott anyag milyen valószínűséggel járulhat hozzá a mitesszerek kialakulásához. Az érték egy 0-tól 5-ig terjedő skálán mozog, ahol a 0 a teljesen biztonságos, az 5-ös pedig a kifejezetten póruseltömítő hajlamú anyagokat jelöli. Fontos azonban tudni, hogy ez az index csak tájékoztató jellegű. Egy késztermék viselkedését ugyanis a teljes formula, az összetevők koncentrációja és azok kombinációja határozza meg, így egyetlen összetevő alapján nem szabad pálcát törni egy kozmetikum felett.

Zsírosodásra hajlamos bőrre a nehéz, olajos krémek helyett a könnyű gélek, fluidok vagy folyékony lotionok jelentenek megoldást. Ha a zsíros bőr érzékeny is, a fizikai fényvédőkben található cink-oxid kiváló választás lehet, mivel bőrnyugtató tulajdonságai miatt az érzékeny vagy aknéra hajlamos bőr is általában jól tolerálja. Kémiai fényvédőkből ilyenkor érdemes az illatanyagmentes, kifejezetten érzékeny bőrre fejlesztett formulákat választani.

A hatékonyság szempontjából az SPF (fényvédő faktor) mértéke is lényeges: míg az SPF 30 az UVB-sugarak nagyjából 97 százalékát, addig az SPF 50 már a 98 százalékát képes kiszűrni. Bár a különbség minimálisnak tűnik, az SPF 50 magasabb szintű védelmet nyújt, de a legfontosabb szabály továbbra is a fényvédő kétóránkénti újbóli felvitele, különösen izzadás vagy úszás esetén.

A dupla lemosás segíthet megelőzni a bőrhibákat

A fényvédő napközben védi a bőrt, estére azonban maradéktalanul el kell távolítani. Ez különösen igaz a vízálló formulákra, valamint akkor, ha napközben sminket is viseltél. Ebben nyújt segítséget a dupla lemosás módszere:

• Első lépés: használj egy olajos arctisztítót vagy balzsamot száraz bőrön. Az olajos lemosók hatékonyan oldják fel a fényvédőket, a sminket és a bőrön felhalmozódott faggyút, anélkül, hogy dörzsölni kellene a bőrt.
• Második lépés: ezután jöhet egy gyengéd, vízbázisú arctisztító gél vagy hab, amely eltávolítja a visszamaradt szennyeződéseket, az izzadságot és az első lépésből visszamaradt tisztítóanyagot.

A dupla lemosás célja nem a bőr drasztikus zsírtalanítása, hanem az, hogy a nap folyamán felhalmozódott fényvédő-, faggyú- és szennyeződésréteg ne maradjon a pórusokban. Ha ezek a szennyeződések a bőrön maradnak, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki mitesszerek és gyulladt pattanások. Figyelni kell azonban arra is, hogy a tisztítás ne legyen túl agresszív: a túl erős lemosók vagy a túlzásba vitt radírozás károsíthatják a bőr természetes védőrétegét, ami fokozott faggyútermeléshez és irritációhoz vezethet.

Zsíros bőr esetén sem érdemes lemondani a fényvédelemről. A megfelelő, könnyű textúrájú, nem komedogén készítmény kiválasztása és az alapos esti arctisztítás együtt segíthet csökkenteni a mitesszerek és a gyulladt pattanások kialakulásának kockázatát.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• fényvédelem
• naptej
• zsíros bőr
• fényvédő
• pattanásos bőr
• pórus
• akné
• Szépség és divat