„Ha valaki nem védekezik a napsugárzás ellen, 50 évesen már meglátszódik a bőrén” – Fényvédelem-interjú Rácz Judittal

Nyáron évről évre nagyobb hangsúlyt kap a fényvédelem, de a mai napig sok tévhit kering körülötte. Pedig a megfelelő UV-védelem hiányának rengeteg káros következménye lehet a korai bőröregedéstől kezdve egészen a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatig, azaz a melanomáig.

Rácz Judit kozmetikai vegyésszel, a Krémmánia elindítójával és a Skinsmart tudatos bőrápoló webshop alapítójával a legfontosabb, fényvédelemmel kapcsolatos kérdéseket jártuk körbe.

Az UV-sugárzás és hatásai

A hétköznapokban természetesen használjuk az UV-A és az UV-B sugárzás kifejezéseket, de mi is a különbség az UV-A és az UV-B sugárzás között?

Az elektromágneses spektrum nagyon széles, ennek része a látható fény is, az annál rövidebb hullámhosszú fény pedig az ultraviola, vagyis UV-sugárzás. Ezen belül meg szokás különböztetni az UV-A és UV-B sugárzást, az előbbi a hosszabb, 315-400 nanométerig terjedő, az UV-B pedig a rövidebb, 280-315-ig terjedő. Létezik egyébként UV-C sugárzás is, de ezt az ózonréteg kiszűri, nem jut el a Föld felszínére. A bőrápolás szempontjából az UV-A és az UV-B a fontos. Az utóbbi egy kisebb tartományt fed le, de nagyobb energiatartalmú fény, ez okozza a jól ismert leégést, míg az UV-A nagyobb tartományt fed le, de kisebb energiatartalmú, így kevesebb rövid távú, szemmel is könnyen látható kárt okoz, hosszabb távon viszont hasonlóan káros, mint az UV-B.

Mi a helyzet a kék fénnyel? Ez is káros a bőrre? Érdemes olyan fényvédőt használni, ami ez ellen is véd?

A kék fény az UV-A után található a spektrumon. A monitorból érkező kék fény elleni védekezés körül most elég nagy hype van, de ez nagyon kis mennyiség, a napból érkező kék fényhez képest elhanyagolható. Ez utóbbi bőrre gyakorolt hatásáról sem tudunk még túl sokat, de ha valaki pigmentfoltokra hajlamos, akkor érdemes lehet tudni róla, hogy a nagyobb hullámhosszú UV-A sugarak és a még egy picit nagyobb hullámhosszú HEV-sugarak - ami a high-energy-visible light, a kék fény másik megnevezése - is befolyásolják a pigmentációt.

A HEV elleni védelemre nincsen még standard, de a színezett termékekben található vas-oxid ad valamennyi védelmet, így ha például alapozót szoktunk használni, azzal védjük magunkat a kék fény ellen is. Összességében viszont az UV-sugarak elleni védelemhez képest ez jóval kevésbé tűnik fontosnak.

Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben nőtt az UV-sugárzás szintje?

Az az általános vélekedés, hogy az UV-sugárzás nőtt az évek alatt. Vékonyabb az ózonréteg, és intenzívebb lett az UV-terhelés, mint régebben volt.

Ez azt jelenti, hogy könnyebben leéghetünk ma, mint évtizedekkel ezelőtt, és jobban is kell figyelni a fényvédelemre?

Igen, ez így van.

A káros napsugárzás örökre nyomot hagy a bőrön

Sokat hallunk arról, hogy káros a napsugárzás, de az talán kevésbé ismert, hogy mi történik pontosan a bőrben a hatására, milyen folyamatok zajlanak le benne fényvédő nélkül. El tudnád ezt magyarázni?

Ami igazán jelentős, hogy a nap hatására sejtszintű DNS-károsodások jönnek létre, és ahol ilyen történik, az már ott is marad. És persze ezek az idők során folyamatosan halmozódnak. Ezek makroszinten megjelenő tünetei a különböző napártalmak, a pigmentfoltok, a ráncok, a bőr daganatos betegségei. Ezek csak a legfontosabbak, de ezeken kívül is sok minden történik. Például melanint kezd termelni a bőr, hogy elnyelje az UV-sugarakat, és a kollagénlebontó enzim is aktivizálódik, így intenzívebben kerül lebontásra a kollagén.

Ezt a folyamatot nevezzük fotoöregedésnek.

Igen. A fotoöregedés a kollagénrostok roncsolódását is takarja, és ennek hatására más lesz a ráncosodás. Például az, ha sok apró ránc jelenik meg akár az arc közepén is, az tipikusan a napkárosodás jele, ahogyan a pigmentfoltok is. A pigmentfoltoknak sok fajtája van, és nem mindegyiket a napkárosodás okozza, például a melasma nem csak az UV-károsodás következménye, viszont az úgynevezett öregségi foltokat az UV okozza. Ez általában ötven felett jelenik meg apró foltok formájában a legtöbb UV-nek kitett testfelületeken, mint az arc, dekoltázs vagy kézfej.

A természetes öregedés során a bőr elvékonyodik, szárazabb lesz, a bőr strukturális elemei, mint a kollagén és az elasztin csökkennek, ami finom ráncok formájában jelentkezik, de a bőrfelszín egységes marad. A napártalom hatására a bőr külső rétege durvább, vastagabb lesz, a bőrfelszín egyenetlenné, foltossá válik, a szerkezeti elemek, mint a kollagén és az elasztin még nagyobb mértékben bomlanak le, illetve struktúrában "összevisszává" válik. 

Igaz az, hogy a bőr nem felejt, és minden leégés kárt tesz, nyomot hagy benne?

Igen, sajnos igaz. Mivel DNS-szinten lesz károsodás, ha ez egy sejtben megtörtént, az ott is marad. Nyilván idővel egyre több lesz, még akkor is, ha nem égünk le, egy leégés során pedig sajnos jelentős számú ilyen elváltozás keletkezik.

Hány éves korban kezd meglátszódni a napkárosodás a bőrön?

Ez függ attól, hogy ki mennyire hajlamos rá genetikailag, és hogy ki milyen életmódot él, mennyire kerüli a napot, és mennyit használ fényvédőt. Elindulhat fiatalkorban is, de ha valaki nem védekezik a napsugárzás ellen, akkor ötvenéves kor körül már biztosan meglátszódik a bőrén.

A szolárium is ugyanolyan káros a bőrre, mit a napsugárzás? 

Igen, mindegyik nagyon káros, bár még pontos összehasonlító adatokat nem láttam. A természetes napsugárzásban több a leégést okozó UV-B sugárzás, a szoláriumban pedig a bőröregedést nagyban gyorsító UV-A, de mivel az UV-B és az UV-A is nagyon káros a bőrnek, így sem szoláriumozni, sem napozni nem érdemes.

Tehát akkor az, amit sokan csinálnak, hogy nyaralás előtt szoláriumba mennek, hogy, úgymond, felkészítsék a bőrüket a napsugárzásra, egyáltalán nem jó ötlet.

Nem, ez nem jó ötlet. Igazából sosem jó ötlet szoláriumba menni, és gyakorlatilag napozni sem az. Ha már termelt a bőr egy kis melanint, az ad egy kis védelmet, de 2-4-es SPF-értékről beszélünk. Ez annyira kevés, hogy egyáltalán nem éri meg a káros hatásokat figyelembe véve.

Napozás és a megfelelő fényvédő 

Létezik egyáltalán biztonságos napozás?

Ha napozunk, az olyan, mint amikor sütit eszünk: nem jó, de ettől függetlenül azért lehet élvezni az életet. 11 és 15 óra között lehetőleg ne menjünk napra, de ha mégis, akkor fontos a védőöltözet, a kalap, a napszemüveg. Ha extrém napsütésnek vagyunk kitéve, akkor érdemes védőruházatot használni, most már léteznek UV-szűrős, hosszú ujjú fürdőruhák is. Ezek a ruhák egyenletesen, folyamatosan védenek, a fényvédőkkel viszont az a baj, hogy megkopnak. A fényvédő elvileg nagyon szuper, de csak akkor, ha rengeteget felkenünk belőle, és folyton újrakenjük. A gond ezzel az, hogy senki nem keni másfél-kétóránként újra, és senki nem is viszi fel a teljes testre elvileg szükséges 30 milliliternyi mennyiséget, ami a flakonon szereplő SPF-védelmet adná.

Akkor a 30 milliliter az ajánlott mennyiség a naptejekből?

Átlagosan az egész testet befedően a 30 milliliter az, amit fel kellene vinni, és amivel a laborokban lemérik az SPF-értéket. Ez nagyon-nagyon sok. Így egy 250 milliliteres fényvédő nagyjából nyolc alkalomra elég. És akkor, ugye, kétóránként kellene kenni. De ki az, aki elhasznál egy flakon naptejet három nap alatt? Valójában senki. Szuperek a mai fényvédők, de nagyon nehéz feladatuk van. Minden fotonnak bele kell találnia egy UV-szűrő molekulába, és ehhez egy nagyon egyenletes filmréteget kell a fényvédőnek képeznie. A két legnagyobb baj az, hogy idővel lekopnak, és senki nem keni őket olyan bőségesen, ahogyan kellene.

Az, hogy alapvetően milyen gyakran kell újrakenni egy fényvédőt, az SPF jelöléstől is függ.

Igen. Az SPF jelölés - azaz a sun protection factor - leegyszerűsítve azt jelenti, hogy annyiszor tovább bírod a napon, mint fényvédő nélkül. Ha például 30-as, akkor harmincszor addig: tehát ha alapvetően tíz percig bírnád leégés nélkül, akkor 10x30 percig fogod. De van ennél egy pontosabb matematikai megközelítése is. Egy 20 SPF-es fényvédő esetén a napból érkező 100 fotonból a fotonok 1/20-ad része fogja csak elérni a bőrödet, vagyis öt foton. Az 50-es SPF-es esetén a fotonok 1/50-ed része, tehát kettő éri el. Az SPF 100-as orvostechnikai fényvédők esetén pedig nagyjából egy foton. 

De az SPF-értékeket a laborban egy nagyon bőséges, 2 milligramm/négyzetcentiméter mennyiségű használat mellett mérik, ami arcra körülbelül egy negyed kiskanálnyi, a teljes testre pedig 30 ml. A gyakorlatban az ember jó esetben feleennyit használ, így a valódi védelem is jóval kevesebb, mint ami a flakonra van írva.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a megfelelő naptej kiválasztásánál, ha, mondjuk, nyárra, egy nyaralásra vásároljuk?

A nyaralás alatt vagy a strandon nagyon fontos szempont a tartósság, a vízállóság. Ezzel kapcsolatban két európai szabvány létezik: a sima vízálló és az extra vízálló. A sima vízálló elvileg 40 percig bírja úgy, hogy maximum a felére csökken a védelme, az extra vízálló pedig 80 percig. De azt is tudni kell, hogy a teszteket nem klóros vízben csinálják, ezek során az emberek száradnak, nem pedig törölköznek, tehát a való élet még rosszabb körülményeket eredményez a naptej számára. Nagy valószínűséggel eleve kisebb védelemmel indulunk, és ez még jobban le is kopik. Vízből kijőve ezért szerintem mindig érdemes a fényvédőt újrakenni.

A faktorszámot illetően egy legalább 50-eset ajánlanék, elsősorban azért, mert nem kenünk fel eleget, és így remélhetőleg ez fog védeni 50 helyett 25-szörös ideig. Ha valaki nagyon barna, vagy barnulni szeretne, használhat 30 faktorosat.

Számít a fényvédő állaga? Van olyan termék, ami biztonságosabb, jobban felvihető a többinél?

Ha az SPF-szám rá van írva, akkor az az adott - vagyis a laborokban használt 2 milligramm/négyzetcentiméter - mennyiségben annyira véd. De most például divatosak a sprés naptejek, amik viszont maximum újraalkalmazásra lehetnek jók, mert az, amit kifújnak, gyakorlatilag semmi. Ugyanez igaz a porállagú termékekre, az alapozókra vagy éppen a szilárd állagú stickekre. Nagyon kevés használható belőlük. Szerintem a klasszikus tej vagy krém változat a legjobb, ezek azok, amikből a legtöbbet keni fel az ember, és amiből egyáltalán esély van bőséges mennyiséget felvinni.

Gyakori kérdések és hibák

Naptej mellett lehet egyébként barnulni? 

Lassabban, de természetesen lehet. Semmilyen fényvédő nem véd 100%-ra, ezért lehet velük barnulni, de nyilván lassabban.

És a D-vitamin-képződést gátolják a fényvédők?

Igen. Ha valaki sokat fényvédőzik, akkor javasolt D-vitamint szednie.

Egy hétköznapi ruhán keresztül is le lehet égni fényvédelem nélkül?

Nekem az a tapasztalatom, hogy egy átlagos hétköznapi ruha elég jól véd. Nyilván nem az áttetsző darabokról van szó, de a gyakorlatban egy átlag póló nagyjából annyi védelmet ad, mint egy 50-es fényvédő. De még ha csak SPF 20-at ad, az is nagyon jó. Persze az anyagtól és a színtől is függ: egy vastagabb, sötétebb felső természetesen jobban véd. Sőt, van egy a haj SPF-védelmét vizsgáló kutatás, és ott arra jutottak, hogy egy átlagos sűrűségű haj is csak körülbelül SPF 15-ös védelmet nyújt. Ez azért lepett meg annyira, mert én például a választóvonalnál leégek, de a fejem többi része sosem szokott. Szerintem, ha már egy 15-20-as állandó, valódi fényvédelem lenne, a legtöbb ember nem égne le. Viszont a korábban már elmondott dolgok miatt ehhez egy SPF 50-es fényvédő kell.

Hogy látod a saját tapasztalataid alapján, mik azok a hibák, amit a legtöbben elkövetnek a fényvédelem és a napozás kapcsán? Mire hívnád fel a leginkább a figyelmet?

Nem jó például túlzottan a fényvédőre támaszkodni. Az ember könnyen azt gondolja, hogy 50-es fényvédő, hű de véd, rendben lesz, ha dél és kettő közt strandol, de ez nincs rendben. Fontos, hogy felelősen viselkedjünk a napon még akkor is, ha fényvédőzünk. Az elvileg ideális fényvédőhasználat sajnos nem reális elvárás, de igyekezzünk bőségesen használni és rendszeresen újrakenni.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megelőzés a legfontosabb. De mi a helyzet akkor, ha valaki későn kezd odafigyelni a fényvédelemre? Vannak olyan összetevők, amik segíthetnek kevésbé láthatóvá tenni a nap okozta károkat a bőrön?

A legfontosabb az, hogy minél hamarabb el kell kezdeni használni a fényvédőt minden reggel, ez sosem késő. Ezenkívül este egy retinoid terméket - retinol, retinal vagy HPR - érdemes beilleszteni a rutinba, reggel pedig egy C-vitaminos szérumot.

(Képek: Rácz Judit, Getty Images Hungary.)

• fényvédelem
• femina akták
• napsugárzás
• uv sugárzás hatása bőrre
• uv-sugárzás
• interjú
• fényvédelem akta
• nap
• Szépség és divat